Olasz egység

Itália széttagolt állam volt: -Róma

                                       -Velence

                                       -Frienze

                                       -Nápolyi királyság

                                       -Sziáliai királyság

                                       -Szárd-Piemonti királyság - felismerik, hogy Itália a széttagoltsága miatt nem                                                                                           fejlődik.    1859.-Solfeiro- Franciák      segítségével                                                                                     győzelem , Hanry Dunant felismeri, hogy az                                                                                                   elsősegély elhalasztása miatt sok katona meg.

                                                                                    1860.- Garibaldi leveri Nápolyt és Szicíliát az ezrek                                                                                     seregével. 

1861- Létrejön az Olasz királyság II. Viktor vezetésével

                                                                                

                                                                  II. Viktor Emánuel

1870-ben Róma és Velence is csatlakozik.

Az ország jellemzője: Észak és Dél óriási ellentéte

Északon: Kultúra, mezőgazdaság, iskola

Délen: Fejletlen ipar és mezőgazdaság, iskolázatlanság

Türr István magyarországi szabadságharcos, Garibaldi mellet harcolt

                                                                      Türr István

                                                                    

 

Magyarország gazdasági aranykora

A német kapital szóból ered a polgárosodást kísérő gazdasági átalkulás nemzetközileg ismert fogalma,a kapitalizmus.
Az ipar lendületes fejlődése pénzmozgást idézett elő, ennek kezelésére sorra alakultak a bankok.
Az ipari termékek szállítására legalkalmasabbnak a vasút bizonyult.
A folyam-és tengerhajózás gazdasági jelentősége ugyancsak számottevő volt.
A közlekedés fejlesztése által a termények kiszolgálták a piaci igényeket.

A termelést trágyázással és korszerű eszközök alkalmazásával bővítették. Újabb területekhez tudtak jutni, ha vizeket, mocsarakat csapoltak le. Ha nem volt pénze a nemesnek akkor hitelt vehetett fel az újonnan felállított bankokból.

A gabonaország (Magyarország) a középkortól kezdve élen járt a gabonatermesztésben.
Létrejött a gépesített munkafolyamat (vetőgép, cséplőgép, gőzeke).

A nagybirtokosok majorsági földjeiket a bérmunkásokkal műveltették meg. Az így nyert jövedelmet bankkölcsönökkel egészítették ki.
Az 1880-as évektől elszegényedő nemesség jelentős részéből kialakult a dzsentri.
DZSENTRI=birtokát vesztett nemes, lefelé uraskodtak, felfelé követelőztek.

Cséplőgép

Egyre több helyen alkalmaztak vetésforgót, ez azt jelentette,hogy a földet nem pihentették, hanem trágyázással pótolták a tápértékveszteséget.
Az alföldi futóhomokot akácfákkal kötötték meg. Megjelentek a hússertések, a jól tejelő marhafajták, a nyulak, a szárnyasok.
A mezőgazdasági művelés számára közel 2,5 millió hold új termőterületet nyertek a folyók szabályozása és a mocsarak lecsapolása révén.

A magyar gyáripar a mezőgazdaságra alapozta a fejlődését. A jó minőségű búza feldolgozása a malomipar fellendüléséhez vezetett.  A malmok révén hazánk malomipara a világ élvonalába került. Lisztkivitelünk 5 millió mázsára emelkedett.

A malomipar mellett a cukor-és szeszipar hozott nagy nyereséget, a borkultúra pedig világhírnevet szerezett Magyarországnak. Ekkor épültek fel az első konzervgyárak.

A magyar nehézipar összefonódott a vasútfejlesztéssel, de a látványosan gyors vasútépítéshez nagy mennyiségű vasra, acélra,szénre volt szükség. A legnagyobb vas-és acélgyárak Diós-győrben, Ózdon és Vajdahunyadon épültek fel.

Vaskohászat

A kor egyik sikerembere Baross Gábor, a "vasminiszter" volt.

Tisza Kálmán fénykora és bukása (1875-1890)

 A parlamenti többség érdekében 1875-ben a balközép egy része egyesült a Deák-párttal, megalakult a Szabadelvű Párt.
Tisza kormányzás békét, nyugalmat, jelentős gaz
A balközép kisebb része a szélbal többségével egyesülve létrehozta a Függetlenségi Pártot.dasági fellendülést hozott.

                                                                     Tisza Kálmán

Andrássy Gyulát 1871-től birodalmi külügyminiszterré nevezte ki az uralkodó.

    

Andrássy Gyula

A megyéket főispán felügyelte. A megyei közigazgatást irányító alispánt a megyei közgyűlés választotta.

A városok élére közgyűlés választotta meg a polgármestert. A községek élén a bíró állt.

Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyar nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontjai között.

Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg.

Magyarországon a hadsereg önállóságával foglalkozó törvényjavaslat, a véderővita volt.

A Tisza kormány megbukott, s ezt követően egyre jobban előtűntek a dualizmus válságjelenségei.

A kiegyezéshez vezető út

A szabadságharc számos vezetője Kossuthal együtt Törökországba menekült.
Az emigráció központjai Párizsban és Londonban alakultak ki.
Az emigráció nem volt egységes. Kossuth Lajos és Teleki László vezetésével 1858-ban létrejött a Magyar Nemzeti Igazgatóság.
Kossuth angliai és amerikai útja diadalmenet volt.
A magyar emigráció terveit azonban nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

                                                                      Kossuth Lajos










                                                                  Teleki László






Az 1860-as esztendő, ahogy Kossuth mondta, " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt."
A március 15-i évfordulón a tüntetők összetűzésbe kerültek a rendőrséggel, és Forinyák Géza joghallgató  elesett az összecsapásban.
A Bécs melletti döblingi gyógyintézetben, ahol gróf Széchenyi Istvánt 1849 óta kezelték, tragikus esemény történt. 1860.április 6-án, a húsvét előtti nap reggelén holtan találták a legnagyobb magyart.


Kossuth rádöbbent, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok, sem Franciaország segítségére nem lehet számítani.

Reményt az 1861-ben összehívott országgyűlés adhatott.
Deák Ferenc és hívei az 1848-as áprilisi törvényekhez ragaszkodtak.Kialakult a Felirati Párt.
Teleki László és hívei követelték az 1848-as törvények visszaállítását. Így alakult ki a Határozati Párt.
Teleki László látva a Határozati Párt gyengeségét, öngyilkosságot követett el.
1862-65 között egy átmeneti időszak (provizórium) jött létre.
Vezetője Schmerling miniszterelnök lett, aki a birodalmi egységet hangoztatta.
A másik oldalon a céltudatosan politizáló Deák és környezete állt.

                                                             Deák Ferenc

                                                               Schmerling miniszterelnök






A magyar társadalom külső segítségre nem számíthat, a belső viszálykodásokba pedig belefárad.
Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. Deák a magyar érdekeket ugyanúgy megvédte, mint 1865-ben.
Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a megalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

                                                              Ferenc József

                                                                   gróf Andrássy Gyula

Haynau rémuralma (1849-1850)

Magyarországon 600 halálos ítéletet hoztak Haynau parancsára, amelyből 140-et végre is hajtottak.
1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd később a nagy nyelvújító fiát is kivégezték, Kazinczy Lajost.
A rémuralom véget ért, mert a véres megtorlás ártott Bécsnek.

A 13 Aradi vértanú:
- Aulich Lajos
- Damjanich János
- Dessewffy Arisztid
- Kiss Ernő
- Knézich Károly
- Lahner György
- Lázár Vilmos
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly
- Nagysándor József
- Pöltemberg Ernő
- Schweidel József
- Török Ignác
- Gróf Vécsey Károly
- Batthyány Lajos

                                                                               Haynau






A Bach-korszak Alexander Bach birodalmi belügyminiszterről kapta a nevét.
A hivatalnokok számára "magyaros" viseletet írtak elő, innen ered a gúnyos Bach-huszár elnevezés.
A hivatalnokok biztonságára a katonaság és a rendőrség felügyelt.
A besúgóhálózat pedig az ország életének minden mozzanatát számon tartotta.
Megszüntették Magyarország önállóságát, és még jobban elválasztották Erdélytől.
Az ország területét öt katonai kerületre osztották. A polgári és katonai kormányzó a magyarellenségről híres Albrecht főherceg lett. Korszerűsítették az oktatást, bevezették a nyolcosztályos gimnáziumot és az érettségit, jelképes kivégzéseket hajtottak végre.

A Bach-rendszert kevesen tudták elfogadni. A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért egy sajátos formát választott. Ez volt a passzív ellenállás.
A legtekintélyesebb itthon maradt politikus, Deák Ferenc volt, akit a hatalom megpróbált a szolgálatába állítani. Deák Ferencet a passzív ellenállás vezéralakjának tekintették.

                                                               Deák Ferenc



Az utolsó elítéltek 1859-ben, a Bach-rendszer bukásának évében szabadultak ki a börtönből.

A szabadságharc sorsa

Szemere Bertalan vezetésével megalakult a második független magyar kormyány.
I. Miklós orosz cár azonnal megindította csapatait magyarország ellen.
Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött, továbba 80 000 katonát pedig készültségbe helyezett.

Az osztrák haderő 170 000 főből állt,melyet Haynau vezetett magyarországra.
A magyarok szintén 170 000 főnyi katonasággal rendelkeztek.
Kossuth egyrészt mozgósítani szerette volna az ország lakosságának nagy részét.
Anyagilag embertartalékait tekintve kimerült, másrészt megegyezést keresett a nemzetiségi vezetőkkel,ez azonban túl későn született.


A több mint kétszeres túlerő, a jól képzett orosz hadsereg reménytelenné tette a magyarok helyzetét.
A honvéd vezérkarban ezúttal is nagy viták dúltak. A kormány pedig a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki.
Görgey 1849.július 2-án Komáromnál megütközött Haynauval.
Klapka György 20 000 emberével pedig Komárom várában maradt.
Dembinszky Szegeden várta Haynau támadását, de az utolsó pillanatban azonban feladta a várost, és Temesvár irányába vonult.

                                                                              Dembinszky


Kossuth azonban leváltotta Dembinszky-t, és az Erdélyből érkező Bemet nevezte ki főparancsnoknak.  Bem 50 000 emberével Temesvárnál megütközött Haynau 30 000 fős seregével, a harc jól indult, de egy idő után az ágyúk elhallgattak, mert kiderült, hogy Dembinszky a lőszert máshová küldte. Ezt a kudarcot Bem serege, már nem tudta kiheverni, a Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.

Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra.
1849.augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgely között éles vita bontakozott ki, és Kossuth lemondott, nemsokkal később álruhában elhagyta az országot.
A fegyverletételre a világosi síkon, a cári haderő előtt került sor, 1849. augusztus 13-án.




                                                    Görgey Artúr

                                                                        Kossuth Lajos

                                                                    világosi fegyverletétel

Áprilisi törvények

Március 17-én kinevezték Magyarország első felelős miniszterelnökévé gróf Batthány Lajost.

A törvényhozást két hét leforgása alatt 31törvényt alkotott, amelyeket 1848. április 11-én a király jóváhagyott.
Történelmünk fordulóponthoz érekezett.
Felszámolták a feudális rendet és a  jobbágyrendszert.


A 31 törvénycikkből Magyarország alkotmányos királyság lett, önálló vezetéssel.
A törvénynek köszönhetően Magyarországon a lakosság 9%-a rendelkezett választójoggal.
Az úrbéri terhektől úgy szabadult meg a jobbágyság, hogy nem kellett megváltási díjat fizetnie., az általa művelt föld a jobbágy tulajdonába került.

Az áprilisi törvények minden állampolgárnak ugyanazokat a jogokat nyújtotta.
A szlovákok és a szerbek az önrendelkezés jogát, a horvátok a Magyar Királysághoz fűződő viszony lazítását kívánták. A románok helyzete még bonyolultabb volt, hiszen Erdély a Magyarországgal való egyesülés révén elveszítette önállóságát.

A magyar kormány álláspontja az volt, hogy a nemzetiségek autonóm törkevései a magyarság jogait számos pontban meghaladják, ezért azok elfogadhatatlanok.
A nemzetiségek viszont a magyarokban látták nemzeti céljaik elérésének akadályát, s így törvényszerűen szint észrevétlenül az osztrák politika támogatói lettek.


1848 júliusában Pesten összeült országgyűlés tagjait már nem rendi alapon, hanem a nép képviselete alapján választották meg.
A követek többsége, mintegy 72%-a továbbra is a birtokos nemesség maradt. A városi polgárok 25%-ot, s új elemként a parasztok és értelmiségiek 3%-ot tettek ki.
Az országgyűlés mindössze 3 törvényt alkotott, de V. Ferdinánd végül egyiket sem szentesítette.
Ennek ellenére az országgyűlés többek között az önálló magyar hadseregről és az új bankjegy kibocsátásáról szóló törvényeket életbe léptette.

A képviselőház megszavazta a kormány által kért 42 millió forintos hitelt és a 200.000 újoncot.