Franciaországban újra kikiálltották a köztársaságot.
Velencében és más városokban barikádharcok kezdődtek, az észak-olasz tartományok felkelői Habsburg ellenesek voltak. 1849-ben azonban Velence is letette a fegyvert. 1848 március 18-án Berlinben is barikádot emeltek.
Többek között ekkor született meg a német trikolór, a német tartományok összetartozását jelentő fekete-vörös-arany nemzeti zászló.
Elsőként Prágában, majd Bécsben vonultak utcára az emberek. A bécsi forradalom fő oka a Kossuth Lajos mársius 3-ai felirati beszéde volt.
1848. március 13-án a bécsi diákok és a munkások felkelése rázta meg a császárvárost.
Március 15-én a pozsonyi Országgyűlés küldöttsége, melynek Kossuth is tagja volt, Bécsbe érkezett.
Kossuth-ot nagy éljenezés fogadta, mikor Bécsbe ért.
Metternich kancellár elmenekült a fővárosból, Bécsben győzött a forradalom.
A magyarországi forradalmi eseményeket a Kossuth beszéd indította el.
A roppant számú hallgatóság, fulladásig tömött karzatok megéljenezték az állami kárpótlással támogatott kötelező örökváltságot, a közteherviselés kimondását, az országgyűlésnek felelős magyar kormány követelését.
A birodalom örökös tartományai számára is szorgalmazta az alkotmányt.
Március 13-án Bécsben fegyveres felkelés tört ki.
A Kossuth-beszéd hatására a pesti radikálisok, Petőfivel az élen, magfogalmazták a 12 pontot. A szöveget Irinyi József öntötte formába, s március 11-ére már készen volt.
A Pilvax kávéházban gyülekezőt tartottak, és az ifjak több ezer aláírást szerettek volna gyűjteni programjuk támogatásához. A bécsi forradalom híre március 14-én este érkezett pestre.
Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi János, Vajda János, Jókai Mór, Vidtas János, Bulyovszky Gyula vezetésével elindultak azon az úton, amely Magyarország történetét zárta le, és egy új polgári állam megteremtéséhez vezetett. Március 15-én Petőfi vezetésével az ifjak a Pilvaxvól vonultak át a közeli egyetemre, eközben többen csatlakoztak hozzájuk.
A Landerer- és Heckenast- nyomdához már közel kétezren érkeztek. Akkor követelték Landerer Lajostól, hogy nyomtassa ki a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.
A Múzeum előtt gyülekező tízezres tömeg előtt Jókai olvasta fel a 12 pontot, majd ezt követően felhangzott a Nemzeti Dal. A forradalmárok ezt követően a pesti Városháza elé mentek.
A Budai Vár tüzérei készen voltak belelőni a tömegbe, de a felbőszült embereket látva a tűzparancs elmaradt. A Helytartótanács urai úgy megilyedtek, hogy mindenbe beleegyeztek.
Kis idő múlva megnyílt a Táncsics börtönének ajtaja.
A forradalmi nap méltó befejezéseként este a Nemzeti Színházban díszelőadást tartottak.
