A törvényhozást két hét leforgása alatt 31törvényt alkotott, amelyeket 1848. április 11-én a király jóváhagyott.
Történelmünk fordulóponthoz érekezett.
Felszámolták a feudális rendet és a jobbágyrendszert.
A 31 törvénycikkből Magyarország alkotmányos királyság lett, önálló vezetéssel.
A törvénynek köszönhetően Magyarországon a lakosság 9%-a rendelkezett választójoggal.
Az úrbéri terhektől úgy szabadult meg a jobbágyság, hogy nem kellett megváltási díjat fizetnie., az általa művelt föld a jobbágy tulajdonába került.
Az áprilisi törvények minden állampolgárnak ugyanazokat a jogokat nyújtotta.
A szlovákok és a szerbek az önrendelkezés jogát, a horvátok a Magyar Királysághoz fűződő viszony lazítását kívánták. A románok helyzete még bonyolultabb volt, hiszen Erdély a Magyarországgal való egyesülés révén elveszítette önállóságát.
A magyar kormány álláspontja az volt, hogy a nemzetiségek autonóm törkevései a magyarság jogait számos pontban meghaladják, ezért azok elfogadhatatlanok.
A nemzetiségek viszont a magyarokban látták nemzeti céljaik elérésének akadályát, s így törvényszerűen szint észrevétlenül az osztrák politika támogatói lettek.
1848 júliusában Pesten összeült országgyűlés tagjait már nem rendi alapon, hanem a nép képviselete alapján választották meg.
A követek többsége, mintegy 72%-a továbbra is a birtokos nemesség maradt. A városi polgárok 25%-ot, s új elemként a parasztok és értelmiségiek 3%-ot tettek ki.
Az országgyűlés mindössze 3 törvényt alkotott, de V. Ferdinánd végül egyiket sem szentesítette.
Ennek ellenére az országgyűlés többek között az önálló magyar hadseregről és az új bankjegy kibocsátásáról szóló törvényeket életbe léptette.
A képviselőház megszavazta a kormány által kért 42 millió forintos hitelt és a 200.000 újoncot.
