Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban

13 állam kivívta függetlenségét. Az újabb területek meghódítása sokszor az indiánok kiszorításával járt.
De az életben maradt indiánokat számukra elkülönített rezervátumokba zárták.
A telepesek terjeszkedését megkönnyítette a vasútvonal kiépítése, ami nagy munkával járt.

1849-ben elkezdődött az úgynevezett "aranyláz", amikor 80000 szerencsevadász nekivágott a nyugati partnak ,hogy a folyók hordalékából aranyat moshasson ki.

1783-ban a 13 gyarmatnak 2 millió, 1861-ben már több mint 30 millió lakosa volt.
Éles ellentétek bontakoztak ki az államok között. Északon a farmerek, polgárok éltek, akik iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Délen pedig ültetvények nagybirtokosai voltak túlsúlyban. Ők rizst, gyapotot, dohányt termesztettek fekete rabszolgák munkájával, majd termékeiket iparcikkekre cserélték.

Észak és Dél ellentéte elsősorban a rabszolgatartás dolgában bontakozott ki.
Közel egymillió afrikait hurcoltak be Amerikába.
Az északi és déli államok gazdasági érdekei is számos ellentétet hordoztak magukban.
A déliek szabad kereskedelmet akartak, az északiak ezzel szemben védővámokkal akarták megakadályozni az angol iparcikkek behozatalát.

1860-ban Abraham Lincoln lett az Egyesült Államok elnöke.

                                                                 Abraham Lincoln



Tiltakozásul a 11 déli állam kivált az Unióból, s 1861-ben megalapították az Amerikai Konföderált Államok szövetségét. A déli csapatok 1861-ben megtámadták az északiakat, és kezdetét vette a polgárháború.

A déliek vezetője Robert Lee tábornok, aki többször is betört az északiak területére.

                                                                   Robert Lee




Az északiak vezetője Ulysses Grant, aki 3 év után megkapta a főparancsnoki tisztséget.

                                                                      Ulysses Grant




Lincoln földtörvényt alkotott. 1863. január 1-jén pedig kihirdették a rabszolgaság eltörlését.
Ezek a rendelkezések az Unió számára széles körű társadalmi támogatást nyújtottak.

A bevándorlás és a rabszolgaság felszámolása jelentős munkaerőt eredményezett.
A tudomány és technika fejlődése lehetővé tette a gyárosok számára a korlátlan fejlesztést.
Kezdetét vette a piacokért folyó harc, a vetélytársak kiszorítása, új gyárak építése, a bérek leszorítása, végeredményben a fogyasztók megnyerése.

Német Egység

A Németek hamar rájöttek, hogy széttagoltságuk gátolja a gazdasági fejlődést.
A megoldást az egységes polgári nemzetállam kialakításában látták.

Németországban 30 királyságot, hercegséget, nagyfejedelemséget kellett egységes irányítás alá vonni.
Franciaországnak nem állt érdekében, hogy szomszédjában egy erős Németország alakuljon ki.

Otto von Bismarck a németek motorja háborút kényszerített ki Ferenc Józseffel szemben.

Otto von Bismarck

Ferenc József

Königgrätz melletti csatában a porosz csapatok döntő győzelmet arattak a Habsburgok felett.

Poroszország létrehozta az Északnémet Szövetséget.

1870.- Sedannál katasztrofális francia vereség, ez a császárság végét jelentette.

Megszületett a Német Császárság, 1871. január 18.-án ki is kiáltották.

Az iskolarendszer világszínvonalat ért el.

Az iparosodás gyors fejlődése oda vezetett, hogy 1914-re Németország katonai és gazdasági téren Európa legerősebb állama lett.

Olasz egység

Itália széttagolt állam volt: -Róma

                                       -Velence

                                       -Frienze

                                       -Nápolyi királyság

                                       -Sziáliai királyság

                                       -Szárd-Piemonti királyság - felismerik, hogy Itália a széttagoltsága miatt nem                                                                                           fejlődik.    1859.-Solfeiro- Franciák      segítségével                                                                                     győzelem , Hanry Dunant felismeri, hogy az                                                                                                   elsősegély elhalasztása miatt sok katona meg.

                                                                                    1860.- Garibaldi leveri Nápolyt és Szicíliát az ezrek                                                                                     seregével. 

1861- Létrejön az Olasz királyság II. Viktor vezetésével

                                                                                

                                                                  II. Viktor Emánuel

1870-ben Róma és Velence is csatlakozik.

Az ország jellemzője: Észak és Dél óriási ellentéte

Északon: Kultúra, mezőgazdaság, iskola

Délen: Fejletlen ipar és mezőgazdaság, iskolázatlanság

Türr István magyarországi szabadságharcos, Garibaldi mellet harcolt

                                                                      Türr István

                                                                    

 

Magyarország gazdasági aranykora

A német kapital szóból ered a polgárosodást kísérő gazdasági átalkulás nemzetközileg ismert fogalma,a kapitalizmus.
Az ipar lendületes fejlődése pénzmozgást idézett elő, ennek kezelésére sorra alakultak a bankok.
Az ipari termékek szállítására legalkalmasabbnak a vasút bizonyult.
A folyam-és tengerhajózás gazdasági jelentősége ugyancsak számottevő volt.
A közlekedés fejlesztése által a termények kiszolgálták a piaci igényeket.

A termelést trágyázással és korszerű eszközök alkalmazásával bővítették. Újabb területekhez tudtak jutni, ha vizeket, mocsarakat csapoltak le. Ha nem volt pénze a nemesnek akkor hitelt vehetett fel az újonnan felállított bankokból.

A gabonaország (Magyarország) a középkortól kezdve élen járt a gabonatermesztésben.
Létrejött a gépesített munkafolyamat (vetőgép, cséplőgép, gőzeke).

A nagybirtokosok majorsági földjeiket a bérmunkásokkal műveltették meg. Az így nyert jövedelmet bankkölcsönökkel egészítették ki.
Az 1880-as évektől elszegényedő nemesség jelentős részéből kialakult a dzsentri.
DZSENTRI=birtokát vesztett nemes, lefelé uraskodtak, felfelé követelőztek.

Cséplőgép

Egyre több helyen alkalmaztak vetésforgót, ez azt jelentette,hogy a földet nem pihentették, hanem trágyázással pótolták a tápértékveszteséget.
Az alföldi futóhomokot akácfákkal kötötték meg. Megjelentek a hússertések, a jól tejelő marhafajták, a nyulak, a szárnyasok.
A mezőgazdasági művelés számára közel 2,5 millió hold új termőterületet nyertek a folyók szabályozása és a mocsarak lecsapolása révén.

A magyar gyáripar a mezőgazdaságra alapozta a fejlődését. A jó minőségű búza feldolgozása a malomipar fellendüléséhez vezetett.  A malmok révén hazánk malomipara a világ élvonalába került. Lisztkivitelünk 5 millió mázsára emelkedett.

A malomipar mellett a cukor-és szeszipar hozott nagy nyereséget, a borkultúra pedig világhírnevet szerezett Magyarországnak. Ekkor épültek fel az első konzervgyárak.

A magyar nehézipar összefonódott a vasútfejlesztéssel, de a látványosan gyors vasútépítéshez nagy mennyiségű vasra, acélra,szénre volt szükség. A legnagyobb vas-és acélgyárak Diós-győrben, Ózdon és Vajdahunyadon épültek fel.

Vaskohászat

A kor egyik sikerembere Baross Gábor, a "vasminiszter" volt.

Tisza Kálmán fénykora és bukása (1875-1890)

 A parlamenti többség érdekében 1875-ben a balközép egy része egyesült a Deák-párttal, megalakult a Szabadelvű Párt.
Tisza kormányzás békét, nyugalmat, jelentős gaz
A balközép kisebb része a szélbal többségével egyesülve létrehozta a Függetlenségi Pártot.dasági fellendülést hozott.

                                                                     Tisza Kálmán

Andrássy Gyulát 1871-től birodalmi külügyminiszterré nevezte ki az uralkodó.

    

Andrássy Gyula

A megyéket főispán felügyelte. A megyei közigazgatást irányító alispánt a megyei közgyűlés választotta.

A városok élére közgyűlés választotta meg a polgármestert. A községek élén a bíró állt.

Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyar nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontjai között.

Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg.

Magyarországon a hadsereg önállóságával foglalkozó törvényjavaslat, a véderővita volt.

A Tisza kormány megbukott, s ezt követően egyre jobban előtűntek a dualizmus válságjelenségei.

A kiegyezéshez vezető út

A szabadságharc számos vezetője Kossuthal együtt Törökországba menekült.
Az emigráció központjai Párizsban és Londonban alakultak ki.
Az emigráció nem volt egységes. Kossuth Lajos és Teleki László vezetésével 1858-ban létrejött a Magyar Nemzeti Igazgatóság.
Kossuth angliai és amerikai útja diadalmenet volt.
A magyar emigráció terveit azonban nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

                                                                      Kossuth Lajos










                                                                  Teleki László






Az 1860-as esztendő, ahogy Kossuth mondta, " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt."
A március 15-i évfordulón a tüntetők összetűzésbe kerültek a rendőrséggel, és Forinyák Géza joghallgató  elesett az összecsapásban.
A Bécs melletti döblingi gyógyintézetben, ahol gróf Széchenyi Istvánt 1849 óta kezelték, tragikus esemény történt. 1860.április 6-án, a húsvét előtti nap reggelén holtan találták a legnagyobb magyart.


Kossuth rádöbbent, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok, sem Franciaország segítségére nem lehet számítani.

Reményt az 1861-ben összehívott országgyűlés adhatott.
Deák Ferenc és hívei az 1848-as áprilisi törvényekhez ragaszkodtak.Kialakult a Felirati Párt.
Teleki László és hívei követelték az 1848-as törvények visszaállítását. Így alakult ki a Határozati Párt.
Teleki László látva a Határozati Párt gyengeségét, öngyilkosságot követett el.
1862-65 között egy átmeneti időszak (provizórium) jött létre.
Vezetője Schmerling miniszterelnök lett, aki a birodalmi egységet hangoztatta.
A másik oldalon a céltudatosan politizáló Deák és környezete állt.

                                                             Deák Ferenc

                                                               Schmerling miniszterelnök






A magyar társadalom külső segítségre nem számíthat, a belső viszálykodásokba pedig belefárad.
Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. Deák a magyar érdekeket ugyanúgy megvédte, mint 1865-ben.
Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a megalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

                                                              Ferenc József

                                                                   gróf Andrássy Gyula

Haynau rémuralma (1849-1850)

Magyarországon 600 halálos ítéletet hoztak Haynau parancsára, amelyből 140-et végre is hajtottak.
1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd később a nagy nyelvújító fiát is kivégezték, Kazinczy Lajost.
A rémuralom véget ért, mert a véres megtorlás ártott Bécsnek.

A 13 Aradi vértanú:
- Aulich Lajos
- Damjanich János
- Dessewffy Arisztid
- Kiss Ernő
- Knézich Károly
- Lahner György
- Lázár Vilmos
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly
- Nagysándor József
- Pöltemberg Ernő
- Schweidel József
- Török Ignác
- Gróf Vécsey Károly
- Batthyány Lajos

                                                                               Haynau






A Bach-korszak Alexander Bach birodalmi belügyminiszterről kapta a nevét.
A hivatalnokok számára "magyaros" viseletet írtak elő, innen ered a gúnyos Bach-huszár elnevezés.
A hivatalnokok biztonságára a katonaság és a rendőrség felügyelt.
A besúgóhálózat pedig az ország életének minden mozzanatát számon tartotta.
Megszüntették Magyarország önállóságát, és még jobban elválasztották Erdélytől.
Az ország területét öt katonai kerületre osztották. A polgári és katonai kormányzó a magyarellenségről híres Albrecht főherceg lett. Korszerűsítették az oktatást, bevezették a nyolcosztályos gimnáziumot és az érettségit, jelképes kivégzéseket hajtottak végre.

A Bach-rendszert kevesen tudták elfogadni. A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért egy sajátos formát választott. Ez volt a passzív ellenállás.
A legtekintélyesebb itthon maradt politikus, Deák Ferenc volt, akit a hatalom megpróbált a szolgálatába állítani. Deák Ferencet a passzív ellenállás vezéralakjának tekintették.

                                                               Deák Ferenc



Az utolsó elítéltek 1859-ben, a Bach-rendszer bukásának évében szabadultak ki a börtönből.

A szabadságharc sorsa

Szemere Bertalan vezetésével megalakult a második független magyar kormyány.
I. Miklós orosz cár azonnal megindította csapatait magyarország ellen.
Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött, továbba 80 000 katonát pedig készültségbe helyezett.

Az osztrák haderő 170 000 főből állt,melyet Haynau vezetett magyarországra.
A magyarok szintén 170 000 főnyi katonasággal rendelkeztek.
Kossuth egyrészt mozgósítani szerette volna az ország lakosságának nagy részét.
Anyagilag embertartalékait tekintve kimerült, másrészt megegyezést keresett a nemzetiségi vezetőkkel,ez azonban túl későn született.


A több mint kétszeres túlerő, a jól képzett orosz hadsereg reménytelenné tette a magyarok helyzetét.
A honvéd vezérkarban ezúttal is nagy viták dúltak. A kormány pedig a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki.
Görgey 1849.július 2-án Komáromnál megütközött Haynauval.
Klapka György 20 000 emberével pedig Komárom várában maradt.
Dembinszky Szegeden várta Haynau támadását, de az utolsó pillanatban azonban feladta a várost, és Temesvár irányába vonult.

                                                                              Dembinszky


Kossuth azonban leváltotta Dembinszky-t, és az Erdélyből érkező Bemet nevezte ki főparancsnoknak.  Bem 50 000 emberével Temesvárnál megütközött Haynau 30 000 fős seregével, a harc jól indult, de egy idő után az ágyúk elhallgattak, mert kiderült, hogy Dembinszky a lőszert máshová küldte. Ezt a kudarcot Bem serege, már nem tudta kiheverni, a Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.

Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra.
1849.augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgely között éles vita bontakozott ki, és Kossuth lemondott, nemsokkal később álruhában elhagyta az országot.
A fegyverletételre a világosi síkon, a cári haderő előtt került sor, 1849. augusztus 13-án.




                                                    Görgey Artúr

                                                                        Kossuth Lajos

                                                                    világosi fegyverletétel

Áprilisi törvények

Március 17-én kinevezték Magyarország első felelős miniszterelnökévé gróf Batthány Lajost.

A törvényhozást két hét leforgása alatt 31törvényt alkotott, amelyeket 1848. április 11-én a király jóváhagyott.
Történelmünk fordulóponthoz érekezett.
Felszámolták a feudális rendet és a  jobbágyrendszert.


A 31 törvénycikkből Magyarország alkotmányos királyság lett, önálló vezetéssel.
A törvénynek köszönhetően Magyarországon a lakosság 9%-a rendelkezett választójoggal.
Az úrbéri terhektől úgy szabadult meg a jobbágyság, hogy nem kellett megváltási díjat fizetnie., az általa művelt föld a jobbágy tulajdonába került.

Az áprilisi törvények minden állampolgárnak ugyanazokat a jogokat nyújtotta.
A szlovákok és a szerbek az önrendelkezés jogát, a horvátok a Magyar Királysághoz fűződő viszony lazítását kívánták. A románok helyzete még bonyolultabb volt, hiszen Erdély a Magyarországgal való egyesülés révén elveszítette önállóságát.

A magyar kormány álláspontja az volt, hogy a nemzetiségek autonóm törkevései a magyarság jogait számos pontban meghaladják, ezért azok elfogadhatatlanok.
A nemzetiségek viszont a magyarokban látták nemzeti céljaik elérésének akadályát, s így törvényszerűen szint észrevétlenül az osztrák politika támogatói lettek.


1848 júliusában Pesten összeült országgyűlés tagjait már nem rendi alapon, hanem a nép képviselete alapján választották meg.
A követek többsége, mintegy 72%-a továbbra is a birtokos nemesség maradt. A városi polgárok 25%-ot, s új elemként a parasztok és értelmiségiek 3%-ot tettek ki.
Az országgyűlés mindössze 3 törvényt alkotott, de V. Ferdinánd végül egyiket sem szentesítette.
Ennek ellenére az országgyűlés többek között az önálló magyar hadseregről és az új bankjegy kibocsátásáról szóló törvényeket életbe léptette.

A képviselőház megszavazta a kormány által kért 42 millió forintos hitelt és a 200.000 újoncot.

Népek tavasza

A forradalmak eredményeként összeomlott a Szent Szövetség rendszere.
Franciaországban újra kikiálltották a köztársaságot.

Velencében és más városokban barikádharcok kezdődtek, az észak-olasz tartományok felkelői Habsburg ellenesek voltak. 1849-ben azonban Velence is letette a fegyvert. 1848 március 18-án Berlinben is barikádot emeltek.
Többek között ekkor született meg a német trikolór, a német tartományok összetartozását jelentő fekete-vörös-arany nemzeti zászló.

Elsőként Prágában, majd Bécsben vonultak utcára az emberek. A bécsi forradalom fő oka a Kossuth Lajos mársius 3-ai felirati beszéde volt.
1848. március 13-án a bécsi diákok és a munkások felkelése rázta meg a császárvárost.
Március 15-én a pozsonyi Országgyűlés küldöttsége, melynek Kossuth is tagja volt, Bécsbe érkezett.
Kossuth-ot nagy éljenezés fogadta, mikor Bécsbe ért.
Metternich kancellár elmenekült a fővárosból, Bécsben győzött a forradalom.

A magyarországi forradalmi eseményeket a Kossuth beszéd indította el.
A roppant számú hallgatóság, fulladásig tömött karzatok megéljenezték az állami kárpótlással támogatott kötelező örökváltságot, a közteherviselés kimondását, az országgyűlésnek felelős magyar kormány követelését.
A birodalom örökös tartományai számára is szorgalmazta az alkotmányt.
Március 13-án Bécsben fegyveres felkelés tört ki.

A Kossuth-beszéd hatására a pesti radikálisok, Petőfivel az élen, magfogalmazták a 12 pontot. A szöveget Irinyi József öntötte formába, s március 11-ére már készen volt.
A Pilvax kávéházban gyülekezőt tartottak, és az ifjak több ezer aláírást szerettek volna gyűjteni programjuk támogatásához. A bécsi forradalom híre március 14-én este érkezett pestre.
Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi János, Vajda János, Jókai Mór, Vidtas János, Bulyovszky Gyula vezetésével elindultak azon az úton, amely Magyarország történetét zárta le, és egy új polgári állam megteremtéséhez vezetett. Március 15-én Petőfi vezetésével az ifjak a Pilvaxvól vonultak át a közeli egyetemre, eközben többen csatlakoztak hozzájuk.

A Landerer- és Heckenast- nyomdához már közel kétezren érkeztek.  Akkor követelték Landerer Lajostól, hogy nyomtassa ki a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.

A Múzeum előtt gyülekező tízezres tömeg előtt Jókai olvasta fel a 12 pontot, majd ezt követően felhangzott a Nemzeti Dal. A forradalmárok ezt követően a pesti Városháza elé mentek.
A Budai Vár tüzérei készen voltak belelőni a tömegbe, de a felbőszült embereket látva a tűzparancs elmaradt. A Helytartótanács urai úgy megilyedtek, hogy mindenbe beleegyeztek.

Kis idő múlva megnyílt a Táncsics börtönének ajtaja.
A forradalmi nap méltó befejezéseként este a Nemzeti Színházban díszelőadást tartottak.