2014. március 17., hétfő

Haynau rémuralma (1849-1850)

Magyarországon 600 halálos ítéletet hoztak Haynau parancsára, amelyből 140-et végre is hajtottak.
1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd később a nagy nyelvújító fiát is kivégezték, Kazinczy Lajost.
A rémuralom véget ért, mert a véres megtorlás ártott Bécsnek.

A 13 Aradi vértanú:
- Aulich Lajos
- Damjanich János
- Dessewffy Arisztid
- Kiss Ernő
- Knézich Károly
- Lahner György
- Lázár Vilmos
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly
- Nagysándor József
- Pöltemberg Ernő
- Schweidel József
- Török Ignác
- Gróf Vécsey Károly
- Batthyány Lajos






                                                                               Haynau






A Bach-korszak Alexander Bach birodalmi belügyminiszterről kapta a nevét.
A hivatalnokok számára "magyaros" viseletet írtak elő, innen ered a gúnyos Bach-huszár elnevezés.
A hivatalnokok biztonságára a katonaság és a rendőrség felügyelt.
A besúgóhálózat pedig az ország életének minden mozzanatát számon tartotta.
Megszüntették Magyarország önállóságát, és még jobban elválasztották Erdélytől.
Az ország területét öt katonai kerületre osztották. A polgári és katonai kormányzó a magyarellenségről híres Albrecht főherceg lett. Korszerűsítették az oktatást, bevezették a nyolcosztályos gimnáziumot és az érettségit, jelképes kivégzéseket hajtottak végre.

A Bach-rendszert kevesen tudták elfogadni. A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért egy sajátos formát választott. Ez volt a passzív ellenállás.
A legtekintélyesebb itthon maradt politikus, Deák Ferenc volt, akit a hatalom megpróbált a szolgálatába állítani. Deák Ferencet a passzív ellenállás vezéralakjának tekintették.




                                                               Deák Ferenc



Az utolsó elítéltek 1859-ben, a Bach-rendszer bukásának évében szabadultak ki a börtönből.





















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése