2014. április 9., szerda

Magyarország gazdasági aranykora

A német kapital szóból ered a polgárosodást kísérő gazdasági átalkulás nemzetközileg ismert fogalma,a kapitalizmus.
Az ipar lendületes fejlődése pénzmozgást idézett elő, ennek kezelésére sorra alakultak a bankok.
Az ipari termékek szállítására legalkalmasabbnak a vasút bizonyult.
A folyam-és tengerhajózás gazdasági jelentősége ugyancsak számottevő volt.
A közlekedés fejlesztése által a termények kiszolgálták a piaci igényeket.

A termelést trágyázással és korszerű eszközök alkalmazásával bővítették. Újabb területekhez tudtak jutni, ha vizeket, mocsarakat csapoltak le. Ha nem volt pénze a nemesnek akkor hitelt vehetett fel az újonnan felállított bankokból.

A gabonaország (Magyarország) a középkortól kezdve élen járt a gabonatermesztésben.
Létrejött a gépesített munkafolyamat (vetőgép, cséplőgép, gőzeke).

A nagybirtokosok majorsági földjeiket a bérmunkásokkal műveltették meg. Az így nyert jövedelmet bankkölcsönökkel egészítették ki.
Az 1880-as évektől elszegényedő nemesség jelentős részéből kialakult a dzsentri.
DZSENTRI=birtokát vesztett nemes, lefelé uraskodtak, felfelé követelőztek.




Cséplőgép

Egyre több helyen alkalmaztak vetésforgót, ez azt jelentette,hogy a földet nem pihentették, hanem trágyázással pótolták a tápértékveszteséget.
Az alföldi futóhomokot akácfákkal kötötték meg. Megjelentek a hússertések, a jól tejelő marhafajták, a nyulak, a szárnyasok.
A mezőgazdasági művelés számára közel 2,5 millió hold új termőterületet nyertek a folyók szabályozása és a mocsarak lecsapolása révén.

A magyar gyáripar a mezőgazdaságra alapozta a fejlődését. A jó minőségű búza feldolgozása a malomipar fellendüléséhez vezetett.  A malmok révén hazánk malomipara a világ élvonalába került. Lisztkivitelünk 5 millió mázsára emelkedett.

A malomipar mellett a cukor-és szeszipar hozott nagy nyereséget, a borkultúra pedig világhírnevet szerezett Magyarországnak. Ekkor épültek fel az első konzervgyárak.

A magyar nehézipar összefonódott a vasútfejlesztéssel, de a látványosan gyors vasútépítéshez nagy mennyiségű vasra, acélra,szénre volt szükség. A legnagyobb vas-és acélgyárak Diós-győrben, Ózdon és Vajdahunyadon épültek fel.


Vaskohászat

A kor egyik sikerembere Baross Gábor, a "vasminiszter" volt.









2014. április 7., hétfő

Tisza Kálmán fénykora és bukása (1875-1890)

 A parlamenti többség érdekében 1875-ben a balközép egy része egyesült a Deák-párttal, megalakult a Szabadelvű Párt.
Tisza kormányzás békét, nyugalmat, jelentős gaz
A balközép kisebb része a szélbal többségével egyesülve létrehozta a Függetlenségi Pártot.dasági fellendülést hozott.



                                                                     Tisza Kálmán


Andrássy Gyulát 1871-től birodalmi külügyminiszterré nevezte ki az uralkodó.


    
Andrássy Gyula


A megyéket főispán felügyelte. A megyei közigazgatást irányító alispánt a megyei közgyűlés választotta.
A városok élére közgyűlés választotta meg a polgármestert. A községek élén a bíró állt.

Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyar nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontjai között.
Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg.
Magyarországon a hadsereg önállóságával foglalkozó törvényjavaslat, a véderővita volt.

A Tisza kormány megbukott, s ezt követően egyre jobban előtűntek a dualizmus válságjelenségei.