A reformkori országgyűlések témái

A reformországgyűlések közül a három legfontosabb a jobbágyfelszabadítás a közteherviselés és a magyar nyelv ügye volt.
A jobbágyfelszabadítás kulcsa a földtulajdonjog átalakításában rejlett.
A haladók azt javasolták, hogy a jobbágy megválthassa azt a földet, amit addig művelt.
Ez lett volna az örökváltság, ennek eredményeként a jobbágy önálló, szabad gazda lesz.



A maradiak a földesurat elbuktatták, és megállapodtak az önkéntes örökváltságban.
A másik fontos téma a közteherviselés volt., és ez szorosan összefüggött a jobbágyság felszabadításával.
Ebben a kérdésben teljes sikert csak 1848-ban az áprilisi törvények bevezetésével érték el.
Ennek a lényege az volt, hogy a nemesség a háziadó fizetésével hozzájárult a közterhekhez.


A nemesség legérzékenyebb pontja az adózás volt, amit jól érzékelt Széchenyi ötlete, a kétgarasos adó. Széchenyi javaslata volt a hídvám is, amelyet a Lánchídon minden áthaladónak fizetnie kellett volna.


II. József nyelvrendelete váltotta ki a magyar nemességből, hogy a magyar nyelv ügye országgyűlési vitatéma lett.
1844-ben a követek törvénybe iktatták:  Magyarország hivatalos nyelve a magyar.



Több eredményt értek el a haladás hívei az iparosodás terén.
Elsősorban Széchenyi Hitel című művének köszönhetően a nemesek is alapíthattak gyárakat, és szabadon kereskedhettek.
Törvénybe iktatták továbbá, hogy a nem nemesek is vásárolhattak birtokot, és betölthettek bármilyen hivatalt.

Ebben is Széchenyi járt elől, amikor a Gyáralapító Társaság létrehozójaként sokat tett az ipar fejlődéséért.

Reformkori magyar társadalom

A nemesség: Élén az arisztokraták(főnemesek) álltak, akiket 200 család képviselt.
Magyarországon fényűző kastélyokban éltek, és az ország legnagyobb birtpkainak ők voltak az urai.
Sokan külföldön éltek, ott iskoláztatták gyermekeiket is, számos rokoni szál kötötte őket Ausztriához.
Lehetőségük volt arra, hogy korszerűsítsék birtokaikat.


Középbirtokosság: 25000 családból állt. Aktívan politizáltak, kezükben tartották a vármegyék irányítását. Sokan meggazdagodtak a Napóleoni háborúk alatt. Közülük kerültek ki a polgári átalakulás élharcosai, a vármegyei tisztikar és a korabeli jogászértelmiség jelentős része.
Ők a bécsi udvar szövetségesévé váltak.


Kisbirtokos(7 szilvás nemes): Vagyoni helyzetük sokszor a jobbágyok felső rétegéhez hasonlított.
A jobbágyságtól csak a nemesi levél különböztette meg. Ezért ragaszkodtak kiváltságaikhoz, elsősorban az adómentességhez. Utolsó reményüket fiaik iskoláztatása jelentette.


Polgárság: A polgárság rétege Magyarországon a nyugat-európai államokhoz képest elenyésző volt.
Ez összefüggött a városok fejletlenségével, a manufaktúrák kis számával.
Széchenyi szorgalmazta a céhrendszer felszámolását, és a feudalizmus lebontásán fáradozott, az ősiség törvényt ostorozta. A polgárság túlnyomó többségét a mesteremberek, kereskedők és a városi értelmiségiek, hivatalnokok adták. Az iparosodás és az iskolázottság folyamatosan emelte a polgárság szerepét.A városi polgárok jó része németül beszélt.

 

Jobbágyság: 7,8 millióan voltak. Ők tartották el az országot és a hadsereget. Adót fizettek a földesúrnak, az államnak és az egyháznak. A gyalogos katonák is a jobbágyok fiai közül kerültek ki.
A népesség növekedése a jobbágytelek szétaprózódását idézte elő. Ez oda vezetett, hogy csökkent az egésztelkesek, nőtt a töredéktelkesek és a zsellérek száma. A zselléresedésre jellemző, hogy az 1840-es évekre a jobbágyok 43%-a volt már csak telkes, 57%-a viszont zsellér volt. Zsellér:föld nélküli

A reformkori magyar társadalom egyes rétegeit nem sorolhatjuk törvényszerűen ugyanabba a politikai érdekcsoportba. Jó példa erre az arisztokraták és például a szintén arisztokrata Széchenyi viszonya. Azok a főnemesek, akik nem akartak változtatásokat azok a maradiak táborába tartoztak.
Gróf Szévhenyi István a haladók vezére, a reformok elkötelezett híve volt, ahogy báró Wesselényi Miklós és gróf Batthyány Lajos is. A főnemesek vékony rétege és a polgárok nagy része is a haladó eszméket támogatta. A jobbágyság is a reformok híve volt, de ők nem szólhattak bele a politikába.
A reformok leghangosabb támogatói a főleg jogászokból álló országgyűlési ifjak voltak.


                                                           A haladók vezérei:

                                                                    gróf  Széchenyi István

                                                       báró Wesselényi Miklós

                                                                    gróf Batthyány Lajos






A konzervatívok az udvar érdekeit szolgálták. Ebbe a csoportba tartoztak a főpapok, a főnemesek és a köznemesek kisebb része. I.Ferenc halála után sem változott a bécsi kormány politikája. A trónra kerülő V.Ferdinánd azonban nem volt egészséges, nem tudta ellátni teendőit. A bécsi diplomácia élén álló Metternich herceg azonban éberen őrködött Európa egyik legkonzervatívabb nagyhatalmának politikája felett.

                                                         Klemens Lothar Metternich
                                                            



A megyegyűléseken heves, sokszor éles vitákban választották meg az alsótábla két-két országgyűlési követét. Az alsótáblára a szabad királyi városok és a káptalanok külön-külön küldhettek követeket.











A felsőtáblán születési előjogaiknál fogva a főnemesek, a főpapok, valamint az ország főméltóságai vehettek részt.


A rendi országgyűlések működését az 1608. évi törvény szabájozza.
Az országgyűlést a király hívta össze és oszlatta fel.
A törvény azonban csak a király és az országgyűlés együttes akaratából születhetett.
1825-1827 közötti országgyűlésen megállapodtak a diéta háromévenkénti összehívásáról.


Az alsótáblán a nehezen elfogadott határozatot elküldték a felsőtáblához.
Ha nem fogadták el, akkor válsz nélkül visszaküldték az alsótáblához.
Ha elfogadták, a javaslat felirat formájában került a király elé.
Ha az uralkodó elfogadta, akkor a diéta bezárásakor szentesítette a törvényt.
Ha pedig nem, akkor leiratban visszakerült az országgyűléshez, és újra kellett gyártani.

 

A reformkor kezdetei

I. Ferenc az 1812-es országgyűlés berekesztése után rendeletekkel kormányzott.
Az önkényuralmat azonban a magyar nemesség már nem fogadta el.
Az ellentétek odáig fajultak, hogy a megyék egy része nem hajtotta végre I. ferenc rendeleteit.
A nemesi engedetlenséghez a napóleoni háborúk által kiváltott eseményeken a liberalizmus és a nacionalizmus eszméje is hozzájárult.

Már többen is észrevették, hogy kiváltságaik egy részéről le kell mondaniuk, rájöttek, hogy változtatásokra, reformokra van szükség.
Ez bő két évtizeden át tartott egészen 1848-ig, ez volt a reformkor.



Már korábban is sok jele volt a nemesség változtató szándékának, közülük a legkiemelkedőbb gróf Széchényi Ferenc volt, ő alapította meg a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat 1802-ben.

 

 

 

 

 

 

 

I. Ferenc 1825-ben összehívta Pozsonyban az országgyűlést.
A diéta kérdése a magyar nyelv ügye volt.
Bécs 1798 óta megakadályozta a magyar nyelv használatának törvénybe iktatását.
1825-ben az országgyűlésen a fiatal arisztokrata, gróf Széchenyi István elmondta híressé vált beszédét: "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll egy oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak a magyar neveltetését, jó jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá." ( évi jövedelem: 60000 Ft.)

250000 ezüstforint gyűlt össze és a diéta kimondhatta: " Önként és szabad adakozással összeszedett tőkevagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék fel."

1825. évi országgyűléi felszólalás Széchenyi életének nagy fordulatát jelentette.
Ekkor kötelezte el magát véglegesen a reformok ügye mellett.


Széchenyi István, aki gyakorlati alkotásaival, a nemzet szolgáló gazdag szellemi örökség létrehozásával a legtöbbet tett a reformokért.
1815-ben először járt Angliában és a lótenyésztés, lóversenyzés hatott rá leginkább.
1827-ben Pesten az első Nemzeti Casinót szervezte meg.
1830-ban kiadta Hitel című művét, ami a magyar feudalizmus fontos állomását jelentette.
Széchenyi figyelmeztette kortársait, hogy az öt évszázados ősiség törvényt meg kell szüntetni, mert akadálya a hitel felvételének.

A nemesség egy része évszázados előjogaik bomlasztójának kiáltotta ki Széchenyit.
A Hitel megjelenése után a nemesség széles rétegei felismerték, hogy a nemzet felemelkedése és személyes sorsuk jobbítása érdekében a fennálló gazdasági, társadalmi, politikai rendszer átfogó átalakításra, reformra szorul.

Magyarország a Napóleon-i háborúk idején

Magyarország 1792-1815 között folyamatosan hadban állt. A magyar nemességet a gazdasági érdekek is Bécs mellé állították. A háborús években jó áron találtak gazdára, legfőbb mezőgazdasági termékeik elsősorban a gabonafélék.

A Napóleon-i háborúk fellendítették a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazdaság fejlődése megkövetelte a bányászat és az ipar néhány ágának fejlesztését is.

Festetics György létrehozta Keszthelyen az első mezőgazdasági főiskolát, a Georgikon-t.
Elkezdték termeszteni a burgonyát, repcét, szőlőt, lucernát és a lóherét, és még elterjedt a zsírsertések és a vastag gyapjat adó juhok tenyésztése. Mert a növekvő létszámú hadsereget, és lovaikat el kellett látni élelemmel. A hadsereg mindent felvásárolt, többek között a rossz, dohos gabonát is. " Csendes esőt és hosszú háborút!" Kívántak a nemsek, hiszen ez biztosította a fényűző életüket.

 

Napóleon Bécs elfoglalása után 1809-ben lépett magyar földre.
A magyar nemesség azonban ismét a bécsi udvar mellé állt, és szövetség alakult ki az udvar és a magyar rendek között.

A magyar hadsereg Győrnél ütközött meg Napóleon hadseregével.
A magyar sereg vereséget szenvedett a kiváló tüzérek és katonák ellen. Ez volt a " Győri futás"

1812 után a bécsi udvar nem vette figyelembe a magyar nemesség érdekeit, sót szembehelyezkedett velük.
1815-ben a bécsi kongresszuson I. Ferenc helyzete megszilárdult, 1825-ig nem is hívta össze az országgyűlést.
I. Ferenc többször pénzrontást hajtott végre, és így a magyar nemesség gazdasági és politikai helyzete megromlott.

Magyarország a francia forradalom idején

II. József politikája miatt bontakozott ki a nemzeti tudat Magyarországon.

Az új uralkodó, II. Lipót aki 1790-1792-ig uralkodott, igyekezett megnyerni a magyar nemsség bizalmát, összehívta a magyar országgyűlést, és elhozatta Bécsből a Szent koronát.
Törvény született az ország függetlenségéről, a magyar nemesség újra kibékült a hatalommal.

Kassán indított Magyar Museum és Mindenes Gyűjtemény irodalmi, történelmi hírekkel ismertette meg a magyar olvasóközönséget. Az irodalmi és szellemi vezér az Alsóregmecen, majd Bányácskán élő Kazincy Ferenc volt.

A nyelvújítók fő célja a korszerű magyar irodalmi és tudományos nyelv elterjesztése, és a latin nyelv magyarra fordítása volt.


II. Lipót korán meghalt, és I. Ferenc került a trónra, aki 1792-1835-ig uralkodott, és visszatért az abszolutista kormányzáshoz.

A nemesek többsége azonban a II. Lipót által kijelölt utat választotta, és további reformokat akart.
Síkra szálltak a magyar nyelv ügyéért.


A felvilágosodás és a nemzeti függetlenség legelszántabb hívei szervezkedni kezdtek, összefogójuk a korszak legellentmondásosabb alakja, Martinovics Ignác lett.

A Reformátorok Társasága főleg nemesekből állt, akik alkotmányos királyságot akartak.
A Szabadság és Egyenlőség Társaságának programja többet követelt, polgári származású tagjai voltak.

A program egyik terjesztője Hajnóczy József jogtudós volt.

A szervezkedést néhány hónap elteltével a bécsi titkosrendőrség leleplezte.
1795 májusában, a Budai Vár alatti Generális kaszálón (a mai vérmezőn) a mozgalom öt vezetőjét:
Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Lackovics Jánost, és Sigray Jakabot pallossal kivégezték, két héttel később, Őz Pál és Szolárcsik Sándor követte őket a halálba.

Ez volt a mozgalom bukása.

 

 

 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. József, a kalapos király

II. Jószef, Mária Terézia fia, 1780-1790-ig uralkodott Magyarországon.

II. Józsefet a felvilágosodás, a központosított állam, és a nemzetiségek jogainak figyelmen kívül hagyása jellemezte.

Kalapos királynak is nevezték, mert nem koronázták meg a Szent koronával, ezért nem vonatkoztak rá a magyar törvények

9 fontosabb rendelte volt: - türelmi rendelet: biztosította a szabad vallásgyakorlást
                                          - jobbágyrendelet: a parsztok szabadon költözhettek, földesúr beleegyezés nélkül mesterségeket tanulhatott, szerzett javai fölött szabadon rendelkezhetett
                                          - nyelvrendelet: német a hivatalos nyelv
                                          - magyar nyelvű sajtó
                                          - pápai bullák kihirdetése
                                          - papképzés
                                          - korlátozta az egyházi ünnepek számát
                                          - felvilágosodás eszméit próbálta a papokkal népszerűsíteni a nép körében
                                          - könyvkiadás
                                          - népesség összeírása

A kalapos király, halálos ágyán megrémülve az ellenségeitől egyetlen tollvonással visszavonta a rendeleteit. Mária Terézia és II. József uralkodása alatt számos területen fellendült a gazdasági és a társadalmi fejlődés. A korszerűsítés, a felvilágosodás szelleme hatotta át Magyarország életét.





             

Mária Terézia

Mária Terézia 1740-1780-ig uralkodott Magyarországon.

A nőági örökösödést Magyarország elfogadta, de Poroszország nem.....ezért Porosz-Osztrák örökösödési háború kezdődőtt.
Mária Terézia a magyarokhoz fordul segítségért, és a magyarok 60000 katonával toldották meg Mária Terézia hadseregét. A katonák az "Életünket és vérünket" ( VITAM ET SANGUINEM) elv alapján harcoltak. Végül az lett az eredmény, hogy Mária Terézia elveszíti Sziléziát, de megszerezte Galicia-t.
 1754-ben rendelték el a kettős vámrendeletet:

A kettős vámrendeletnek az volt a szerepe, hogy a magyarok mezőgazdasági termékeire magas kiviteli vámot vetettek ki, ez persze Ausztriára és Csehországra  nem vonatkozott, mert azok a birodalom belső piacainak számítottak.

 Mária Terézia másik másik nevezetes gazdasági intézkedése az úrbéri rendelet volt. Ez megszabta, egységesítette a jobbágyok terheit.
Az úrbéri rendelet (urbárium) kimondta, hogy a robot nem haladhatja meg az évi 52 napot.
A porció  a katonák étkeztetését és elszállásolását biztosította, a forspont pedig a hadsereg szállítását jelentette.
Továbbá az egészségügyi rendelet kimondta, hogy minden megye és város diplomás orvost, és bábaasszonyt köteles alkalmazni.

Magyarország beillesztése a Habsburg birodalomba

Rákóczi szabadságharc - 1703-1711:


Kitörés oka:1686 Buda fegyverrel szerzett terület
Kezdeti sikerek után veszteség
      1711- Szatmári béke→ közkegyelem AMNESZTIA


Ország helyzete a szabadságharc után:


-óriási lakatlan területek
                  ↓
         betelepítések
                 ↓
         bevándorlás
          -szerb
          -román
                ↓
   vándormozgalom
      -szlovákok




18.sz. vége:8.5 millió fő (fele magyar)


Habsburg berendezkedés:

Magyarországot csak magyar törvény alapján lehet kormányozni!
Pozsony: országgyűlés-önálló ügyintézés
DE: - egységes központi irányítás

Szervei:     Magyar Kancellária (Bécs)
                              közigazgatás
                   -Magyar Kamara(Bécs)
                    jövedelmek kezelése


Helytartótanács (Pozsony)
              ↓
       adószedés
              ↓
rendelet végrahajtás:ellenőrzés
               ↓
törvények betartása
               ↓
megyék irányítása



-Megszilárdul a hadsereg

1722-országgyűlés    Progmatica Sanctio
megerősítése: nőági örökösödés→ Mária Terézia



Habsburg birodalom részei:

1. örökös tartományok (Ausztria)
Keleti részeket is nyugati mintára akarták irányítani
                      ↓
magyar rendek megakadályozták
2. Erdélyt külön irányították
3. Horvátország: Nincs törvénykezési jog
                          - rendeletek
4. Határőrvidék: osztrák katonai igazgatás


Rendi függetlenségi küzdelem a megyékből:

- Itt tudják megvédeni önállóságukat
- Bécsi adók szavazásáról engedményeket csikarnak ki
vezetők:magyar nemesek













































              


                    

A szent szövetség kora

1814-1815 bécsi kongresszus→ Napoleon előtti határok

1815- szent szövetség
                 I. Sándor-orosz
                 I. Ferenc-osztrák
               III. Frigyes Vilmos-porosz uralkodók

Céljuk: Európa jelenlegi állapotának a konzerválása, forradalmoak leverése.


Francia ország: XVII. Lajos

A polgári és feudális jogok összeegyeztetése.


Spanyolország,Itália:                  abszolutizmus
                                                               ↓
                                                      forradalmak 
                                                               ↓
                                                          leverik


Görögország:         1821-Szabadságharc a törökök ellen
       ↓
   angol
   francia
   orosz→ győzelem→görögország független lesz


Dél-Amerika→Spanyol gyarmat
-Napoleoni háborúk hatására indulnak a függetlenségi háborúk

Chile, Argentina, Mexikó, Kolumbia, Peru, Brazília
-Simon Bolivar fogja össze

MONROE= elv  "Amerika az amerikaiaké"



Liberatizmus:
-szabadelvűség
- az állam szerepe csökken
- támogatja a szabad versenyt

Konzervativizmus:
- megőrizni a régi berendezkedést, a régi hagyományt
- védik az állam és az egyház hatalmát

Nacionalizmus:
- nemzetiérzés.hazaszeretet
- nemzet államok létrejötte
- nyelvi összetartozásés közös múlt alapján


Szocializmus:
- szabadsád, egyenlőség, testvériség szellemében a munkásság érdekeinek védelme


Keresztény szocializmus:
- a pápa kiált a nehézsorsúakért
- a munkásmozgalom az egyház befolyása alá kerül
- társadalombiztosítás

 

                                                            

Az ipari forradalom társadalmi, gazdasági hatásai

Városok jellemzői:  Nyomornegyed, szürke füstös környezet, zsúfolt, gyakori betegségek

Szabad verseny: - bárki alapíthatott üzemet, bankot,gyárat
                           - cél:minél több, minél olcsóbb


KAPITALIZMUS:  Olyan rendszer ahol a tőkések irányítanak

                                                      

 

 

 





1., Gépromboló mozgalmak
2., Önsegélyező körök
3., Szabadságszervezet: Érdekvédelmi szervezet a munkások jogaiért
SZTRÁJK: munkabeszüntetés
- Gyakran gyermekmunkát alkalmaztak PL.: bányákban 10-12 óra munka, töredék fizetésért
                                                                    

Az első ipari forradalom

Mezőgazdasági változások:



               nyomásos  → trágyázás

vetésforgó-Évente más növény

Ipar:  - Anglia 17-18-sz.

Régen: céhek→ GÉPEK
            manufaktúrák



Feltalálók: - James Watt-gőzgép
                 - John Kay-repülő vetélő
                 - Joseph Jacquard-mintás szövet
                 - Stephenson-gőzmozdony
                 - James Hargreaves-fonógép
                 - Richard Arkwright-fonógép tökéletesítése
                 - Edmund Cartwright-fonalbőség
                 - Fulton:-gőzhajó

Következményei: 

Jó következmény: A gépek leváltották a parsztokat, fejlődő orvostudomány, nincs éhezés,megduplázódott a lakosság száma → nő a munkanélküliség
                                                                                       ↓
                                                            megindul a vándorlás Amerikába    

Rossz következmény: Növénypusztulás
Ipari következmények: Szén-vasbányák alapítása, Kohók-vasgyárak építése, bérmunkások, gyárak melletti bérházakban laknak

    

A nagy francia forradalom

Abszolutizmus:A királyé minden hatalom
XVI.Lajos      Marie      Antoniette
   ↓
pénzügyi válság
 ↓
rendi gyűlés összehívása (175 év után)

1.Pappság            2.Nemesség            3.Társasadalom többi rétege
291 képviselő        270 fő                                     578 fő
291+270 fő=561 fő

A király rendenkénti szavazást akar a 3. rend pedig egyénenki szavazást akar.
A király feloszlatja a gyűlést
                ↓
Általakulnak nemzetgyűléssé (egyéni szavazás)
                ↓
Labdaház-eskü (1789)
                ↓
Alkotmányt adnak ki
                ↓
Rájuk hívják a katonákat,de Párizs nép a 3.rend meléé állt



1789.június 14.
BASTILLE (básztíjj) börtön

"nagy félelem időszaka"
A nép bosszút áll Lajos hivatalnokain--->Kastélyokat gyújtogat
-Kék/fehér/piros kokárda

1791
A nemesség lemond az előjagairól,a királyság elveszti hatalmát
ALKOTMÁNYOS KIRÁLYSÁG

• törvény előtti egyenlőség
• közteher viselés:mindenki adózik
• szólás és sajtószabadság
• állam,egyház szétválasztása
• vagyoni alapú választójog

                              ↓
Alapja:1789 Emberi és polgári jogok nyilatkozata

1791-Király elmenekült,de a határon leleplezik-> visszakell térnie."Monarchia halottas menete"
Mars mező-a királyt leakarják váltani

Osztrákok és a Poroszok katonai beavatkozással fenyegetnek
                                    ↓
1792.aug.10.-a A királyt börtönbezárják,új államforma




VALMY         1792

                                                                                  DANTON

                                                                                            ROBESPIERRE

 

 

 

 

 

1793.Január-Guillotine (gijotin)  XVI.Lajos kivégzése

                            ↓

 

A tömeg a girondistákat okolja

                            ↓

1793.június 2. körbefogják a Konvent épületét,elzavarják a girondistákat

                            ↓

JAKOBINUS DIKTATÚRA (terror)

közjóléti bizottság-Robespierre vezeti

-túlzásba vitt terror,azt is kiakarják végeztetni akik nem vett részt a a forradalomban-SAINT JUST

 

Intézkedése:

• Azokat a földeket aminek a tulajdonosai külfödre menekült,azokat felosztották
• Bérek,élelmiszerek árának meghatározása
• 1000000 fős hadsereg
• Katolikus vallás megszüntetése,helyette:Legfőbb Lény kultusza

Robespierre kivégezteti Dantont,majd Robespierre-t is kivégeztetik

                                   ↓

A nagy polgárság visszakerül a hatalomba