Magyarország a Napóleon-i háborúk idején

Magyarország 1792-1815 között folyamatosan hadban állt. A magyar nemességet a gazdasági érdekek is Bécs mellé állították. A háborús években jó áron találtak gazdára, legfőbb mezőgazdasági termékeik elsősorban a gabonafélék.

A Napóleon-i háborúk fellendítették a magyar mezőgazdaságot. A mezőgazdaság fejlődése megkövetelte a bányászat és az ipar néhány ágának fejlesztését is.

Festetics György létrehozta Keszthelyen az első mezőgazdasági főiskolát, a Georgikon-t.
Elkezdték termeszteni a burgonyát, repcét, szőlőt, lucernát és a lóherét, és még elterjedt a zsírsertések és a vastag gyapjat adó juhok tenyésztése. Mert a növekvő létszámú hadsereget, és lovaikat el kellett látni élelemmel. A hadsereg mindent felvásárolt, többek között a rossz, dohos gabonát is. " Csendes esőt és hosszú háborút!" Kívántak a nemsek, hiszen ez biztosította a fényűző életüket.

 

Napóleon Bécs elfoglalása után 1809-ben lépett magyar földre.
A magyar nemesség azonban ismét a bécsi udvar mellé állt, és szövetség alakult ki az udvar és a magyar rendek között.

A magyar hadsereg Győrnél ütközött meg Napóleon hadseregével.
A magyar sereg vereséget szenvedett a kiváló tüzérek és katonák ellen. Ez volt a " Győri futás"

1812 után a bécsi udvar nem vette figyelembe a magyar nemesség érdekeit, sót szembehelyezkedett velük.
1815-ben a bécsi kongresszuson I. Ferenc helyzete megszilárdult, 1825-ig nem is hívta össze az országgyűlést.
I. Ferenc többször pénzrontást hajtott végre, és így a magyar nemesség gazdasági és politikai helyzete megromlott.

Magyarország a francia forradalom idején

II. József politikája miatt bontakozott ki a nemzeti tudat Magyarországon.

Az új uralkodó, II. Lipót aki 1790-1792-ig uralkodott, igyekezett megnyerni a magyar nemsség bizalmát, összehívta a magyar országgyűlést, és elhozatta Bécsből a Szent koronát.
Törvény született az ország függetlenségéről, a magyar nemesség újra kibékült a hatalommal.

Kassán indított Magyar Museum és Mindenes Gyűjtemény irodalmi, történelmi hírekkel ismertette meg a magyar olvasóközönséget. Az irodalmi és szellemi vezér az Alsóregmecen, majd Bányácskán élő Kazincy Ferenc volt.

A nyelvújítók fő célja a korszerű magyar irodalmi és tudományos nyelv elterjesztése, és a latin nyelv magyarra fordítása volt.


II. Lipót korán meghalt, és I. Ferenc került a trónra, aki 1792-1835-ig uralkodott, és visszatért az abszolutista kormányzáshoz.

A nemesek többsége azonban a II. Lipót által kijelölt utat választotta, és további reformokat akart.
Síkra szálltak a magyar nyelv ügyéért.


A felvilágosodás és a nemzeti függetlenség legelszántabb hívei szervezkedni kezdtek, összefogójuk a korszak legellentmondásosabb alakja, Martinovics Ignác lett.

A Reformátorok Társasága főleg nemesekből állt, akik alkotmányos királyságot akartak.
A Szabadság és Egyenlőség Társaságának programja többet követelt, polgári származású tagjai voltak.

A program egyik terjesztője Hajnóczy József jogtudós volt.

A szervezkedést néhány hónap elteltével a bécsi titkosrendőrség leleplezte.
1795 májusában, a Budai Vár alatti Generális kaszálón (a mai vérmezőn) a mozgalom öt vezetőjét:
Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Szentmarjay Ferencet, Lackovics Jánost, és Sigray Jakabot pallossal kivégezték, két héttel később, Őz Pál és Szolárcsik Sándor követte őket a halálba.

Ez volt a mozgalom bukása.

 

 

 



 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

II. József, a kalapos király

II. Jószef, Mária Terézia fia, 1780-1790-ig uralkodott Magyarországon.

II. Józsefet a felvilágosodás, a központosított állam, és a nemzetiségek jogainak figyelmen kívül hagyása jellemezte.

Kalapos királynak is nevezték, mert nem koronázták meg a Szent koronával, ezért nem vonatkoztak rá a magyar törvények

9 fontosabb rendelte volt: - türelmi rendelet: biztosította a szabad vallásgyakorlást
                                          - jobbágyrendelet: a parsztok szabadon költözhettek, földesúr beleegyezés nélkül mesterségeket tanulhatott, szerzett javai fölött szabadon rendelkezhetett
                                          - nyelvrendelet: német a hivatalos nyelv
                                          - magyar nyelvű sajtó
                                          - pápai bullák kihirdetése
                                          - papképzés
                                          - korlátozta az egyházi ünnepek számát
                                          - felvilágosodás eszméit próbálta a papokkal népszerűsíteni a nép körében
                                          - könyvkiadás
                                          - népesség összeírása

A kalapos király, halálos ágyán megrémülve az ellenségeitől egyetlen tollvonással visszavonta a rendeleteit. Mária Terézia és II. József uralkodása alatt számos területen fellendült a gazdasági és a társadalmi fejlődés. A korszerűsítés, a felvilágosodás szelleme hatotta át Magyarország életét.





             

Mária Terézia

Mária Terézia 1740-1780-ig uralkodott Magyarországon.

A nőági örökösödést Magyarország elfogadta, de Poroszország nem.....ezért Porosz-Osztrák örökösödési háború kezdődőtt.
Mária Terézia a magyarokhoz fordul segítségért, és a magyarok 60000 katonával toldották meg Mária Terézia hadseregét. A katonák az "Életünket és vérünket" ( VITAM ET SANGUINEM) elv alapján harcoltak. Végül az lett az eredmény, hogy Mária Terézia elveszíti Sziléziát, de megszerezte Galicia-t.
 1754-ben rendelték el a kettős vámrendeletet:

A kettős vámrendeletnek az volt a szerepe, hogy a magyarok mezőgazdasági termékeire magas kiviteli vámot vetettek ki, ez persze Ausztriára és Csehországra  nem vonatkozott, mert azok a birodalom belső piacainak számítottak.

 Mária Terézia másik másik nevezetes gazdasági intézkedése az úrbéri rendelet volt. Ez megszabta, egységesítette a jobbágyok terheit.
Az úrbéri rendelet (urbárium) kimondta, hogy a robot nem haladhatja meg az évi 52 napot.
A porció  a katonák étkeztetését és elszállásolását biztosította, a forspont pedig a hadsereg szállítását jelentette.
Továbbá az egészségügyi rendelet kimondta, hogy minden megye és város diplomás orvost, és bábaasszonyt köteles alkalmazni.

Magyarország beillesztése a Habsburg birodalomba

Rákóczi szabadságharc - 1703-1711:


Kitörés oka:1686 Buda fegyverrel szerzett terület
Kezdeti sikerek után veszteség
      1711- Szatmári béke→ közkegyelem AMNESZTIA


Ország helyzete a szabadságharc után:


-óriási lakatlan területek
                  ↓
         betelepítések
                 ↓
         bevándorlás
          -szerb
          -román
                ↓
   vándormozgalom
      -szlovákok




18.sz. vége:8.5 millió fő (fele magyar)


Habsburg berendezkedés:

Magyarországot csak magyar törvény alapján lehet kormányozni!
Pozsony: országgyűlés-önálló ügyintézés
DE: - egységes központi irányítás

Szervei:     Magyar Kancellária (Bécs)
                              közigazgatás
                   -Magyar Kamara(Bécs)
                    jövedelmek kezelése


Helytartótanács (Pozsony)
              ↓
       adószedés
              ↓
rendelet végrahajtás:ellenőrzés
               ↓
törvények betartása
               ↓
megyék irányítása



-Megszilárdul a hadsereg

1722-országgyűlés    Progmatica Sanctio
megerősítése: nőági örökösödés→ Mária Terézia



Habsburg birodalom részei:

1. örökös tartományok (Ausztria)
Keleti részeket is nyugati mintára akarták irányítani
                      ↓
magyar rendek megakadályozták
2. Erdélyt külön irányították
3. Horvátország: Nincs törvénykezési jog
                          - rendeletek
4. Határőrvidék: osztrák katonai igazgatás


Rendi függetlenségi küzdelem a megyékből:

- Itt tudják megvédeni önállóságukat
- Bécsi adók szavazásáról engedményeket csikarnak ki
vezetők:magyar nemesek