Tisza Kálmán fénykora és bukása (1875-1890)

 A parlamenti többség érdekében 1875-ben a balközép egy része egyesült a Deák-párttal, megalakult a Szabadelvű Párt.
Tisza kormányzás békét, nyugalmat, jelentős gaz
A balközép kisebb része a szélbal többségével egyesülve létrehozta a Függetlenségi Pártot.dasági fellendülést hozott.

                                                                     Tisza Kálmán

Andrássy Gyulát 1871-től birodalmi külügyminiszterré nevezte ki az uralkodó.

    

Andrássy Gyula

A megyéket főispán felügyelte. A megyei közigazgatást irányító alispánt a megyei közgyűlés választotta.

A városok élére közgyűlés választotta meg a polgármestert. A községek élén a bíró állt.

Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyar nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontjai között.

Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg.

Magyarországon a hadsereg önállóságával foglalkozó törvényjavaslat, a véderővita volt.

A Tisza kormány megbukott, s ezt követően egyre jobban előtűntek a dualizmus válságjelenségei.

A kiegyezéshez vezető út

A szabadságharc számos vezetője Kossuthal együtt Törökországba menekült.
Az emigráció központjai Párizsban és Londonban alakultak ki.
Az emigráció nem volt egységes. Kossuth Lajos és Teleki László vezetésével 1858-ban létrejött a Magyar Nemzeti Igazgatóság.
Kossuth angliai és amerikai útja diadalmenet volt.
A magyar emigráció terveit azonban nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

                                                                      Kossuth Lajos










                                                                  Teleki László






Az 1860-as esztendő, ahogy Kossuth mondta, " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt."
A március 15-i évfordulón a tüntetők összetűzésbe kerültek a rendőrséggel, és Forinyák Géza joghallgató  elesett az összecsapásban.
A Bécs melletti döblingi gyógyintézetben, ahol gróf Széchenyi Istvánt 1849 óta kezelték, tragikus esemény történt. 1860.április 6-án, a húsvét előtti nap reggelén holtan találták a legnagyobb magyart.


Kossuth rádöbbent, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok, sem Franciaország segítségére nem lehet számítani.

Reményt az 1861-ben összehívott országgyűlés adhatott.
Deák Ferenc és hívei az 1848-as áprilisi törvényekhez ragaszkodtak.Kialakult a Felirati Párt.
Teleki László és hívei követelték az 1848-as törvények visszaállítását. Így alakult ki a Határozati Párt.
Teleki László látva a Határozati Párt gyengeségét, öngyilkosságot követett el.
1862-65 között egy átmeneti időszak (provizórium) jött létre.
Vezetője Schmerling miniszterelnök lett, aki a birodalmi egységet hangoztatta.
A másik oldalon a céltudatosan politizáló Deák és környezete állt.

                                                             Deák Ferenc

                                                               Schmerling miniszterelnök






A magyar társadalom külső segítségre nem számíthat, a belső viszálykodásokba pedig belefárad.
Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. Deák a magyar érdekeket ugyanúgy megvédte, mint 1865-ben.
Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a megalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

                                                              Ferenc József

                                                                   gróf Andrássy Gyula

Haynau rémuralma (1849-1850)

Magyarországon 600 halálos ítéletet hoztak Haynau parancsára, amelyből 140-et végre is hajtottak.
1849. október 6-án Aradon kivégeztek 13 honvéd tábornokot, Pesten pedig gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt, majd később a nagy nyelvújító fiát is kivégezték, Kazinczy Lajost.
A rémuralom véget ért, mert a véres megtorlás ártott Bécsnek.

A 13 Aradi vértanú:
- Aulich Lajos
- Damjanich János
- Dessewffy Arisztid
- Kiss Ernő
- Knézich Károly
- Lahner György
- Lázár Vilmos
- Gróf Leiningen-Westerburg Károly
- Nagysándor József
- Pöltemberg Ernő
- Schweidel József
- Török Ignác
- Gróf Vécsey Károly
- Batthyány Lajos

                                                                               Haynau






A Bach-korszak Alexander Bach birodalmi belügyminiszterről kapta a nevét.
A hivatalnokok számára "magyaros" viseletet írtak elő, innen ered a gúnyos Bach-huszár elnevezés.
A hivatalnokok biztonságára a katonaság és a rendőrség felügyelt.
A besúgóhálózat pedig az ország életének minden mozzanatát számon tartotta.
Megszüntették Magyarország önállóságát, és még jobban elválasztották Erdélytől.
Az ország területét öt katonai kerületre osztották. A polgári és katonai kormányzó a magyarellenségről híres Albrecht főherceg lett. Korszerűsítették az oktatást, bevezették a nyolcosztályos gimnáziumot és az érettségit, jelképes kivégzéseket hajtottak végre.

A Bach-rendszert kevesen tudták elfogadni. A nemzet fegyveres felkelésre nem gondolhatott, ezért egy sajátos formát választott. Ez volt a passzív ellenállás.
A legtekintélyesebb itthon maradt politikus, Deák Ferenc volt, akit a hatalom megpróbált a szolgálatába állítani. Deák Ferencet a passzív ellenállás vezéralakjának tekintették.

                                                               Deák Ferenc



Az utolsó elítéltek 1859-ben, a Bach-rendszer bukásának évében szabadultak ki a börtönből.

A szabadságharc sorsa

Szemere Bertalan vezetésével megalakult a második független magyar kormyány.
I. Miklós orosz cár azonnal megindította csapatait magyarország ellen.
Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött, továbba 80 000 katonát pedig készültségbe helyezett.

Az osztrák haderő 170 000 főből állt,melyet Haynau vezetett magyarországra.
A magyarok szintén 170 000 főnyi katonasággal rendelkeztek.
Kossuth egyrészt mozgósítani szerette volna az ország lakosságának nagy részét.
Anyagilag embertartalékait tekintve kimerült, másrészt megegyezést keresett a nemzetiségi vezetőkkel,ez azonban túl későn született.


A több mint kétszeres túlerő, a jól képzett orosz hadsereg reménytelenné tette a magyarok helyzetét.
A honvéd vezérkarban ezúttal is nagy viták dúltak. A kormány pedig a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki.
Görgey 1849.július 2-án Komáromnál megütközött Haynauval.
Klapka György 20 000 emberével pedig Komárom várában maradt.
Dembinszky Szegeden várta Haynau támadását, de az utolsó pillanatban azonban feladta a várost, és Temesvár irányába vonult.

                                                                              Dembinszky


Kossuth azonban leváltotta Dembinszky-t, és az Erdélyből érkező Bemet nevezte ki főparancsnoknak.  Bem 50 000 emberével Temesvárnál megütközött Haynau 30 000 fős seregével, a harc jól indult, de egy idő után az ágyúk elhallgattak, mert kiderült, hogy Dembinszky a lőszert máshová küldte. Ezt a kudarcot Bem serege, már nem tudta kiheverni, a Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.

Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra.
1849.augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgely között éles vita bontakozott ki, és Kossuth lemondott, nemsokkal később álruhában elhagyta az országot.
A fegyverletételre a világosi síkon, a cári haderő előtt került sor, 1849. augusztus 13-án.




                                                    Görgey Artúr

                                                                        Kossuth Lajos

                                                                    világosi fegyverletétel

Áprilisi törvények

Március 17-én kinevezték Magyarország első felelős miniszterelnökévé gróf Batthány Lajost.

A törvényhozást két hét leforgása alatt 31törvényt alkotott, amelyeket 1848. április 11-én a király jóváhagyott.
Történelmünk fordulóponthoz érekezett.
Felszámolták a feudális rendet és a  jobbágyrendszert.


A 31 törvénycikkből Magyarország alkotmányos királyság lett, önálló vezetéssel.
A törvénynek köszönhetően Magyarországon a lakosság 9%-a rendelkezett választójoggal.
Az úrbéri terhektől úgy szabadult meg a jobbágyság, hogy nem kellett megváltási díjat fizetnie., az általa művelt föld a jobbágy tulajdonába került.

Az áprilisi törvények minden állampolgárnak ugyanazokat a jogokat nyújtotta.
A szlovákok és a szerbek az önrendelkezés jogát, a horvátok a Magyar Királysághoz fűződő viszony lazítását kívánták. A románok helyzete még bonyolultabb volt, hiszen Erdély a Magyarországgal való egyesülés révén elveszítette önállóságát.

A magyar kormány álláspontja az volt, hogy a nemzetiségek autonóm törkevései a magyarság jogait számos pontban meghaladják, ezért azok elfogadhatatlanok.
A nemzetiségek viszont a magyarokban látták nemzeti céljaik elérésének akadályát, s így törvényszerűen szint észrevétlenül az osztrák politika támogatói lettek.


1848 júliusában Pesten összeült országgyűlés tagjait már nem rendi alapon, hanem a nép képviselete alapján választották meg.
A követek többsége, mintegy 72%-a továbbra is a birtokos nemesség maradt. A városi polgárok 25%-ot, s új elemként a parasztok és értelmiségiek 3%-ot tettek ki.
Az országgyűlés mindössze 3 törvényt alkotott, de V. Ferdinánd végül egyiket sem szentesítette.
Ennek ellenére az országgyűlés többek között az önálló magyar hadseregről és az új bankjegy kibocsátásáról szóló törvényeket életbe léptette.

A képviselőház megszavazta a kormány által kért 42 millió forintos hitelt és a 200.000 újoncot.

Népek tavasza

A forradalmak eredményeként összeomlott a Szent Szövetség rendszere.
Franciaországban újra kikiálltották a köztársaságot.

Velencében és más városokban barikádharcok kezdődtek, az észak-olasz tartományok felkelői Habsburg ellenesek voltak. 1849-ben azonban Velence is letette a fegyvert. 1848 március 18-án Berlinben is barikádot emeltek.
Többek között ekkor született meg a német trikolór, a német tartományok összetartozását jelentő fekete-vörös-arany nemzeti zászló.

Elsőként Prágában, majd Bécsben vonultak utcára az emberek. A bécsi forradalom fő oka a Kossuth Lajos mársius 3-ai felirati beszéde volt.
1848. március 13-án a bécsi diákok és a munkások felkelése rázta meg a császárvárost.
Március 15-én a pozsonyi Országgyűlés küldöttsége, melynek Kossuth is tagja volt, Bécsbe érkezett.
Kossuth-ot nagy éljenezés fogadta, mikor Bécsbe ért.
Metternich kancellár elmenekült a fővárosból, Bécsben győzött a forradalom.

A magyarországi forradalmi eseményeket a Kossuth beszéd indította el.
A roppant számú hallgatóság, fulladásig tömött karzatok megéljenezték az állami kárpótlással támogatott kötelező örökváltságot, a közteherviselés kimondását, az országgyűlésnek felelős magyar kormány követelését.
A birodalom örökös tartományai számára is szorgalmazta az alkotmányt.
Március 13-án Bécsben fegyveres felkelés tört ki.

A Kossuth-beszéd hatására a pesti radikálisok, Petőfivel az élen, magfogalmazták a 12 pontot. A szöveget Irinyi József öntötte formába, s március 11-ére már készen volt.
A Pilvax kávéházban gyülekezőt tartottak, és az ifjak több ezer aláírást szerettek volna gyűjteni programjuk támogatásához. A bécsi forradalom híre március 14-én este érkezett pestre.
Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Irinyi János, Vajda János, Jókai Mór, Vidtas János, Bulyovszky Gyula vezetésével elindultak azon az úton, amely Magyarország történetét zárta le, és egy új polgári állam megteremtéséhez vezetett. Március 15-én Petőfi vezetésével az ifjak a Pilvaxvól vonultak át a közeli egyetemre, eközben többen csatlakoztak hozzájuk.

A Landerer- és Heckenast- nyomdához már közel kétezren érkeztek.  Akkor követelték Landerer Lajostól, hogy nyomtassa ki a 12 pontot és Petőfi versét, a Nemzeti dalt.

A Múzeum előtt gyülekező tízezres tömeg előtt Jókai olvasta fel a 12 pontot, majd ezt követően felhangzott a Nemzeti Dal. A forradalmárok ezt követően a pesti Városháza elé mentek.
A Budai Vár tüzérei készen voltak belelőni a tömegbe, de a felbőszült embereket látva a tűzparancs elmaradt. A Helytartótanács urai úgy megilyedtek, hogy mindenbe beleegyeztek.

Kis idő múlva megnyílt a Táncsics börtönének ajtaja.
A forradalmi nap méltó befejezéseként este a Nemzeti Színházban díszelőadást tartottak.

A reformkori országgyűlések témái

A reformországgyűlések közül a három legfontosabb a jobbágyfelszabadítás a közteherviselés és a magyar nyelv ügye volt.
A jobbágyfelszabadítás kulcsa a földtulajdonjog átalakításában rejlett.
A haladók azt javasolták, hogy a jobbágy megválthassa azt a földet, amit addig művelt.
Ez lett volna az örökváltság, ennek eredményeként a jobbágy önálló, szabad gazda lesz.



A maradiak a földesurat elbuktatták, és megállapodtak az önkéntes örökváltságban.
A másik fontos téma a közteherviselés volt., és ez szorosan összefüggött a jobbágyság felszabadításával.
Ebben a kérdésben teljes sikert csak 1848-ban az áprilisi törvények bevezetésével érték el.
Ennek a lényege az volt, hogy a nemesség a háziadó fizetésével hozzájárult a közterhekhez.


A nemesség legérzékenyebb pontja az adózás volt, amit jól érzékelt Széchenyi ötlete, a kétgarasos adó. Széchenyi javaslata volt a hídvám is, amelyet a Lánchídon minden áthaladónak fizetnie kellett volna.


II. József nyelvrendelete váltotta ki a magyar nemességből, hogy a magyar nyelv ügye országgyűlési vitatéma lett.
1844-ben a követek törvénybe iktatták:  Magyarország hivatalos nyelve a magyar.



Több eredményt értek el a haladás hívei az iparosodás terén.
Elsősorban Széchenyi Hitel című művének köszönhetően a nemesek is alapíthattak gyárakat, és szabadon kereskedhettek.
Törvénybe iktatták továbbá, hogy a nem nemesek is vásárolhattak birtokot, és betölthettek bármilyen hivatalt.

Ebben is Széchenyi járt elől, amikor a Gyáralapító Társaság létrehozójaként sokat tett az ipar fejlődéséért.