A reformországgyűlések közül a három legfontosabb a jobbágyfelszabadítás a közteherviselés és a magyar nyelv ügye volt.
A jobbágyfelszabadítás kulcsa a földtulajdonjog átalakításában rejlett.
A haladók azt javasolták, hogy a jobbágy megválthassa azt a földet, amit addig művelt.
Ez lett volna az örökváltság, ennek eredményeként a jobbágy önálló, szabad gazda lesz.
A maradiak a földesurat elbuktatták, és megállapodtak az önkéntes örökváltságban.
A másik fontos téma a közteherviselés volt., és ez szorosan összefüggött a jobbágyság felszabadításával.
Ebben a kérdésben teljes sikert csak 1848-ban az áprilisi törvények bevezetésével érték el.
Ennek a lényege az volt, hogy a nemesség a háziadó fizetésével hozzájárult a közterhekhez.
A nemesség legérzékenyebb pontja az adózás volt, amit jól érzékelt Széchenyi ötlete, a kétgarasos adó. Széchenyi javaslata volt a hídvám is, amelyet a Lánchídon minden áthaladónak fizetnie kellett volna.
II. József nyelvrendelete váltotta ki a magyar nemességből, hogy a magyar nyelv ügye országgyűlési vitatéma lett.
1844-ben a követek törvénybe iktatták: Magyarország hivatalos nyelve a magyar.
Több eredményt értek el a haladás hívei az iparosodás terén.
Elsősorban Széchenyi Hitel című művének köszönhetően a nemesek is alapíthattak gyárakat, és szabadon kereskedhettek.
Törvénybe iktatták továbbá, hogy a nem nemesek is vásárolhattak birtokot, és betölthettek bármilyen hivatalt.
Ebben is Széchenyi járt elől, amikor a Gyáralapító Társaság létrehozójaként sokat tett az ipar fejlődéséért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése