A reformkor kezdetei

I. Ferenc az 1812-es országgyűlés berekesztése után rendeletekkel kormányzott.
Az önkényuralmat azonban a magyar nemesség már nem fogadta el.
Az ellentétek odáig fajultak, hogy a megyék egy része nem hajtotta végre I. ferenc rendeleteit.
A nemesi engedetlenséghez a napóleoni háborúk által kiváltott eseményeken a liberalizmus és a nacionalizmus eszméje is hozzájárult.

Már többen is észrevették, hogy kiváltságaik egy részéről le kell mondaniuk, rájöttek, hogy változtatásokra, reformokra van szükség.
Ez bő két évtizeden át tartott egészen 1848-ig, ez volt a reformkor.



Már korábban is sok jele volt a nemesség változtató szándékának, közülük a legkiemelkedőbb gróf Széchényi Ferenc volt, ő alapította meg a Nemzeti Múzeumot és Könyvtárat 1802-ben.

 

 

 

 

 

 

 

I. Ferenc 1825-ben összehívta Pozsonyban az országgyűlést.
A diéta kérdése a magyar nyelv ügye volt.
Bécs 1798 óta megakadályozta a magyar nyelv használatának törvénybe iktatását.
1825-ben az országgyűlésen a fiatal arisztokrata, gróf Széchenyi István elmondta híressé vált beszédét: "Nekem itt szavam nincs. Nem vagyok tagja a követek házának. De birtokos vagyok, és ha feláll egy oly intézet, mely a magyar nyelvet kifejtse, mely avval segítse elő honosainknak a magyar neveltetését, jó jószágomnak egy évi jövedelmét föláldozom reá." ( évi jövedelem: 60000 Ft.)

250000 ezüstforint gyűlt össze és a diéta kimondhatta: " Önként és szabad adakozással összeszedett tőkevagyonból Magyar Tudós Társaság állíttassék fel."

1825. évi országgyűléi felszólalás Széchenyi életének nagy fordulatát jelentette.
Ekkor kötelezte el magát véglegesen a reformok ügye mellett.


Széchenyi István, aki gyakorlati alkotásaival, a nemzet szolgáló gazdag szellemi örökség létrehozásával a legtöbbet tett a reformokért.
1815-ben először járt Angliában és a lótenyésztés, lóversenyzés hatott rá leginkább.
1827-ben Pesten az első Nemzeti Casinót szervezte meg.
1830-ban kiadta Hitel című művét, ami a magyar feudalizmus fontos állomását jelentette.
Széchenyi figyelmeztette kortársait, hogy az öt évszázados ősiség törvényt meg kell szüntetni, mert akadálya a hitel felvételének.

A nemesség egy része évszázados előjogaik bomlasztójának kiáltotta ki Széchenyit.
A Hitel megjelenése után a nemesség széles rétegei felismerték, hogy a nemzet felemelkedése és személyes sorsuk jobbítása érdekében a fennálló gazdasági, társadalmi, politikai rendszer átfogó átalakításra, reformra szorul.