I. Miklós orosz cár azonnal megindította csapatait magyarország ellen.
Az orosz cár 200 000 fős sereget küldött, továbba 80 000 katonát pedig készültségbe helyezett.
Az osztrák haderő 170 000 főből állt,melyet Haynau vezetett magyarországra.
A magyarok szintén 170 000 főnyi katonasággal rendelkeztek.
Kossuth egyrészt mozgósítani szerette volna az ország lakosságának nagy részét.
Anyagilag embertartalékait tekintve kimerült, másrészt megegyezést keresett a nemzetiségi vezetőkkel,ez azonban túl későn született.
A több mint kétszeres túlerő, a jól képzett orosz hadsereg reménytelenné tette a magyarok helyzetét.
A honvéd vezérkarban ezúttal is nagy viták dúltak. A kormány pedig a főerők gyülekezésére az Arad-Temesvár-Szeged térségét jelölte ki.
Görgey 1849.július 2-án Komáromnál megütközött Haynauval.
Klapka György 20 000 emberével pedig Komárom várában maradt.
Dembinszky Szegeden várta Haynau támadását, de az utolsó pillanatban azonban feladta a várost, és Temesvár irányába vonult.
Kossuth azonban leváltotta Dembinszky-t, és az Erdélyből érkező Bemet nevezte ki főparancsnoknak. Bem 50 000 emberével Temesvárnál megütközött Haynau 30 000 fős seregével, a harc jól indult, de egy idő után az ágyúk elhallgattak, mert kiderült, hogy Dembinszky a lőszert máshová küldte. Ezt a kudarcot Bem serege, már nem tudta kiheverni, a Temesvárnál elszenvedett vereség végzetes volt.
Görgey csapatai a temesvári vereség napján érkeztek Aradra.
1849.augusztus 11-én az aradi várban Kossuth és Görgely között éles vita bontakozott ki, és Kossuth lemondott, nemsokkal később álruhában elhagyta az országot.
A fegyverletételre a világosi síkon, a cári haderő előtt került sor, 1849. augusztus 13-án.
Görgey Artúr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése