A Tanácsköztársáság(1919.március.21-1919.augusztus.1)

A magyar közvélemény a hatalomváltás tényéről a Mindenkihez! című felhívásból értesült.

A forradalmi kormányzótanácsnak új elnöke, Garbai Sándor lett, azonban a tényleges hatalom még mindig Kun Béla kezében volt.
A minisztereket az új kormányban népbiztosoknak nevezték.

                                                                         Garbai Sándor

                                                                   Kun Béla

A tanácsköztársaság bevezette a statáriumot(rögtön ítélő bíróság), a szesztilalmat.

Az utcákat vörösbe öltöztették, a parlamentet,történelmi szobrainkat, a Hősök terén álló szobrokat mind vörös lepellel takarták le.

Megjelentek a Lenin, Marx és Engels szobrok Budapest területén.

A törvényhozó szerv a a Tanácsok Országos Gyűlése(TOGY) volt.

A proletárdiktatúra elsősorban a munkásságra támaszkodott.

Azonban a parasztsággal nem törődtek, így a földosztás nem valósulhatott meg.

Ennek következményeképpen tüntetések indultak el, melyeket terrorkülönítményekkel tudtak megfékezni. Ez volt  a Vörösterror.

Eközben elkezdik támadni az országot a Csehszlovákok, így a Vörös hadsereg elkezd hadsereget szervezni. Vezetői: -Böhm Vilmos

                                - Stromfeld Aurél

Egyik fél sem kommunista, csupán csak a hazáját szerette volna megvédeni.

Stromfeld Aurél sikeres védekezést kezdeményezett, ugyanis a határig űzte a Csehszlovákokat és sikerült elválasztani egymástól a Román és Csehszlovák hadsereget.

                                                                   Stromfeld Aurél

                                                                    Böhm Vilmos

Antant válasza

Clemenceau jegyzék: Fejezzük be az ellentámadást, különben ők is megtámadnak, ha befejezzük meghívnak a béketárgyalásra.

Kun Béla ezt elfogadta de Stromfeld lemondott.

Így Julier Ferenc vette át helyette a hatalmat...később sikertelen támadást indított a Románok ellen.

1919.augusztus.1-a forradalmi kormányzótanács lemondott

1919.augusztus.4-a Románok bevonultak Budapestre

Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban

13 állam kivívta függetlenségét. Az újabb területek meghódítása sokszor az indiánok kiszorításával járt.
De az életben maradt indiánokat számukra elkülönített rezervátumokba zárták.
A telepesek terjeszkedését megkönnyítette a vasútvonal kiépítése, ami nagy munkával járt.

1849-ben elkezdődött az úgynevezett "aranyláz", amikor 80000 szerencsevadász nekivágott a nyugati partnak ,hogy a folyók hordalékából aranyat moshasson ki.

1783-ban a 13 gyarmatnak 2 millió, 1861-ben már több mint 30 millió lakosa volt.
Éles ellentétek bontakoztak ki az államok között. Északon a farmerek, polgárok éltek, akik iparral és kereskedelemmel foglalkoztak. Délen pedig ültetvények nagybirtokosai voltak túlsúlyban. Ők rizst, gyapotot, dohányt termesztettek fekete rabszolgák munkájával, majd termékeiket iparcikkekre cserélték.

Észak és Dél ellentéte elsősorban a rabszolgatartás dolgában bontakozott ki.
Közel egymillió afrikait hurcoltak be Amerikába.
Az északi és déli államok gazdasági érdekei is számos ellentétet hordoztak magukban.
A déliek szabad kereskedelmet akartak, az északiak ezzel szemben védővámokkal akarták megakadályozni az angol iparcikkek behozatalát.

1860-ban Abraham Lincoln lett az Egyesült Államok elnöke.

                                                                 Abraham Lincoln



Tiltakozásul a 11 déli állam kivált az Unióból, s 1861-ben megalapították az Amerikai Konföderált Államok szövetségét. A déli csapatok 1861-ben megtámadták az északiakat, és kezdetét vette a polgárháború.

A déliek vezetője Robert Lee tábornok, aki többször is betört az északiak területére.

                                                                   Robert Lee




Az északiak vezetője Ulysses Grant, aki 3 év után megkapta a főparancsnoki tisztséget.

                                                                      Ulysses Grant




Lincoln földtörvényt alkotott. 1863. január 1-jén pedig kihirdették a rabszolgaság eltörlését.
Ezek a rendelkezések az Unió számára széles körű társadalmi támogatást nyújtottak.

A bevándorlás és a rabszolgaság felszámolása jelentős munkaerőt eredményezett.
A tudomány és technika fejlődése lehetővé tette a gyárosok számára a korlátlan fejlesztést.
Kezdetét vette a piacokért folyó harc, a vetélytársak kiszorítása, új gyárak építése, a bérek leszorítása, végeredményben a fogyasztók megnyerése.

Német Egység

A Németek hamar rájöttek, hogy széttagoltságuk gátolja a gazdasági fejlődést.
A megoldást az egységes polgári nemzetállam kialakításában látták.

Németországban 30 királyságot, hercegséget, nagyfejedelemséget kellett egységes irányítás alá vonni.
Franciaországnak nem állt érdekében, hogy szomszédjában egy erős Németország alakuljon ki.

Otto von Bismarck a németek motorja háborút kényszerített ki Ferenc Józseffel szemben.

Otto von Bismarck

Ferenc József

Königgrätz melletti csatában a porosz csapatok döntő győzelmet arattak a Habsburgok felett.

Poroszország létrehozta az Északnémet Szövetséget.

1870.- Sedannál katasztrofális francia vereség, ez a császárság végét jelentette.

Megszületett a Német Császárság, 1871. január 18.-án ki is kiáltották.

Az iskolarendszer világszínvonalat ért el.

Az iparosodás gyors fejlődése oda vezetett, hogy 1914-re Németország katonai és gazdasági téren Európa legerősebb állama lett.

Olasz egység

Itália széttagolt állam volt: -Róma

                                       -Velence

                                       -Frienze

                                       -Nápolyi királyság

                                       -Sziáliai királyság

                                       -Szárd-Piemonti királyság - felismerik, hogy Itália a széttagoltsága miatt nem                                                                                           fejlődik.    1859.-Solfeiro- Franciák      segítségével                                                                                     győzelem , Hanry Dunant felismeri, hogy az                                                                                                   elsősegély elhalasztása miatt sok katona meg.

                                                                                    1860.- Garibaldi leveri Nápolyt és Szicíliát az ezrek                                                                                     seregével. 

1861- Létrejön az Olasz királyság II. Viktor vezetésével

                                                                                

                                                                  II. Viktor Emánuel

1870-ben Róma és Velence is csatlakozik.

Az ország jellemzője: Észak és Dél óriási ellentéte

Északon: Kultúra, mezőgazdaság, iskola

Délen: Fejletlen ipar és mezőgazdaság, iskolázatlanság

Türr István magyarországi szabadságharcos, Garibaldi mellet harcolt

                                                                      Türr István

                                                                    

 

Magyarország gazdasági aranykora

A német kapital szóból ered a polgárosodást kísérő gazdasági átalkulás nemzetközileg ismert fogalma,a kapitalizmus.
Az ipar lendületes fejlődése pénzmozgást idézett elő, ennek kezelésére sorra alakultak a bankok.
Az ipari termékek szállítására legalkalmasabbnak a vasút bizonyult.
A folyam-és tengerhajózás gazdasági jelentősége ugyancsak számottevő volt.
A közlekedés fejlesztése által a termények kiszolgálták a piaci igényeket.

A termelést trágyázással és korszerű eszközök alkalmazásával bővítették. Újabb területekhez tudtak jutni, ha vizeket, mocsarakat csapoltak le. Ha nem volt pénze a nemesnek akkor hitelt vehetett fel az újonnan felállított bankokból.

A gabonaország (Magyarország) a középkortól kezdve élen járt a gabonatermesztésben.
Létrejött a gépesített munkafolyamat (vetőgép, cséplőgép, gőzeke).

A nagybirtokosok majorsági földjeiket a bérmunkásokkal műveltették meg. Az így nyert jövedelmet bankkölcsönökkel egészítették ki.
Az 1880-as évektől elszegényedő nemesség jelentős részéből kialakult a dzsentri.
DZSENTRI=birtokát vesztett nemes, lefelé uraskodtak, felfelé követelőztek.

Cséplőgép

Egyre több helyen alkalmaztak vetésforgót, ez azt jelentette,hogy a földet nem pihentették, hanem trágyázással pótolták a tápértékveszteséget.
Az alföldi futóhomokot akácfákkal kötötték meg. Megjelentek a hússertések, a jól tejelő marhafajták, a nyulak, a szárnyasok.
A mezőgazdasági művelés számára közel 2,5 millió hold új termőterületet nyertek a folyók szabályozása és a mocsarak lecsapolása révén.

A magyar gyáripar a mezőgazdaságra alapozta a fejlődését. A jó minőségű búza feldolgozása a malomipar fellendüléséhez vezetett.  A malmok révén hazánk malomipara a világ élvonalába került. Lisztkivitelünk 5 millió mázsára emelkedett.

A malomipar mellett a cukor-és szeszipar hozott nagy nyereséget, a borkultúra pedig világhírnevet szerezett Magyarországnak. Ekkor épültek fel az első konzervgyárak.

A magyar nehézipar összefonódott a vasútfejlesztéssel, de a látványosan gyors vasútépítéshez nagy mennyiségű vasra, acélra,szénre volt szükség. A legnagyobb vas-és acélgyárak Diós-győrben, Ózdon és Vajdahunyadon épültek fel.

Vaskohászat

A kor egyik sikerembere Baross Gábor, a "vasminiszter" volt.

Tisza Kálmán fénykora és bukása (1875-1890)

 A parlamenti többség érdekében 1875-ben a balközép egy része egyesült a Deák-párttal, megalakult a Szabadelvű Párt.
Tisza kormányzás békét, nyugalmat, jelentős gaz
A balközép kisebb része a szélbal többségével egyesülve létrehozta a Függetlenségi Pártot.dasági fellendülést hozott.

                                                                     Tisza Kálmán

Andrássy Gyulát 1871-től birodalmi külügyminiszterré nevezte ki az uralkodó.

    

Andrássy Gyula

A megyéket főispán felügyelte. A megyei közigazgatást irányító alispánt a megyei közgyűlés választotta.

A városok élére közgyűlés választotta meg a polgármestert. A községek élén a bíró állt.

Tisza megpróbált egyensúlyozni a magyar nemzeti érdekek és Ferenc József birodalmi szempontjai között.

Az ipart és a politikát a fegyverkezési verseny határozta meg.

Magyarországon a hadsereg önállóságával foglalkozó törvényjavaslat, a véderővita volt.

A Tisza kormány megbukott, s ezt követően egyre jobban előtűntek a dualizmus válságjelenségei.

A kiegyezéshez vezető út

A szabadságharc számos vezetője Kossuthal együtt Törökországba menekült.
Az emigráció központjai Párizsban és Londonban alakultak ki.
Az emigráció nem volt egységes. Kossuth Lajos és Teleki László vezetésével 1858-ban létrejött a Magyar Nemzeti Igazgatóság.
Kossuth angliai és amerikai útja diadalmenet volt.
A magyar emigráció terveit azonban nem sikerült összekapcsolni a nyugati országok terveivel.

                                                                      Kossuth Lajos










                                                                  Teleki László






Az 1860-as esztendő, ahogy Kossuth mondta, " a magyar nemzeti szellem ébredésének ünnepe volt."
A március 15-i évfordulón a tüntetők összetűzésbe kerültek a rendőrséggel, és Forinyák Géza joghallgató  elesett az összecsapásban.
A Bécs melletti döblingi gyógyintézetben, ahol gróf Széchenyi Istvánt 1849 óta kezelték, tragikus esemény történt. 1860.április 6-án, a húsvét előtti nap reggelén holtan találták a legnagyobb magyart.


Kossuth rádöbbent, hogy sem Anglia, sem az Egyesült Államok, sem Franciaország segítségére nem lehet számítani.

Reményt az 1861-ben összehívott országgyűlés adhatott.
Deák Ferenc és hívei az 1848-as áprilisi törvényekhez ragaszkodtak.Kialakult a Felirati Párt.
Teleki László és hívei követelték az 1848-as törvények visszaállítását. Így alakult ki a Határozati Párt.
Teleki László látva a Határozati Párt gyengeségét, öngyilkosságot követett el.
1862-65 között egy átmeneti időszak (provizórium) jött létre.
Vezetője Schmerling miniszterelnök lett, aki a birodalmi egységet hangoztatta.
A másik oldalon a céltudatosan politizáló Deák és környezete állt.

                                                             Deák Ferenc

                                                               Schmerling miniszterelnök






A magyar társadalom külső segítségre nem számíthat, a belső viszálykodásokba pedig belefárad.
Ferenc József a königgrätzi vereség után magához kérette Deák Ferencet és Andrássy Gyulát, hogy a kialakult helyzetről tárgyaljanak. Deák a magyar érdekeket ugyanúgy megvédte, mint 1865-ben.
Ahhoz viszont ragaszkodott, hogy a megalakuló kormányban a miniszterelnök gróf Andrássy Gyula legyen.

                                                              Ferenc József

                                                                   gróf Andrássy Gyula